Mitől emelkedik a tengerszint? Csak a jégolvadás okozza, vagy más tényező is hat rá? Az idén Ázsiában tapasztalt rekordnagyságú tengerszint-emelkedés Ausztráliában már az év eleji választásoknak is központi témája volt. Szerte a régióban egyre aggasztóbb a helyzet, különösen Új-Zélandon, ott is főként a fővárosban, amely közben süllyedni kezdett.
Mitől emelkedik a tenger szintje?
A jégsapkák olvasása csak a kisebbik gond
Régóta téma a tengerek, óceánok vízszintjének az emelkedése. A közhiedelemmel ellentétben nem csak az Északi- és a Déli-Sark jegének olvadásával hozható összefüggésbe a folyamat. Az 1993 és 2018 között mért adatok szerint magának a víznek a hőtágulása 42%-kal járult hozzá a tengerszint emelkedéséhez a vizsgált időszakban, míg a mérsékelt égövi gleccserek olvadása 21%-kal, a grönlandi és az antarktiszi jégé pedig 15, illetve 8%-kal.
A tengerszint-emelkedés mértéke az okok szerint.
Forrás: oceanservice.noaa.gov
Fontos megemlíteni, hogy a különböző kőzetlemezek is emelkednek és süllyednek, ez is hozzájárul a regionális tengerszintkülönbségek kialakulásához. Például Észak-Európa a legutóbbi jégkorszak idején felhalmozódott jég eltűnése miatt folyamatosan emelkedik. Ezzel szemben a már említett Új-Zéland fokozatosan merül el a Csendes-óceánban az elmúlt évmilliókra vonatkozó adatok alapján.
A műholdas radarmérések eredményei azt mutatják, hogy 1993-tól 2017-ig 7,5 centiméterrel emelkedett a tengerszint. Ha ehhez hozzászámoljuk a tektonikus emelkedést, teljesen más adatot kapunk. Egyes mérések alapján az utóbbi 100 évben a vízszintnek összesen 15–25 centiméteres növekedése feltételezhető. A kutatók a folyamatot az éghajlatváltozáshoz kötik, és a fentebb említett okokra, köztük főként a hőtágulásra vezetik vissza.
Forrás: theconversation.com
Rekordszinten a tengervíz szintje Ázsiában
A helyzet egy-két kivételtől eltekintve sehol sem kedvező. Ázsiában sem, ahol évről évre dőlnek meg a különböző tengerszintrekordok. Az olyan városoknak, mint Shanghai, Tokió vagy éppen Új-Zéland fővárosa, Wellington egyre gyakoribb és erősebb viharokkal kell szembenéznie, amelyek a városok egyre nagyobb területét veszélyeztetik a vihardagályoknak köszönhetően.
A városoknak fel kell készülniük új megoldásokra, amelyek révén képesek elvezetni a beömlő vizet. Shanghai az újabb rekordot követően idén új csatornák létesítéséről döntött, de Miamiban is kialakítás alatt van egy új elvezetőrendszer. A helyzet egyre csak romlik, hiszen Ázsiában tömegek élnek a tenger közeli városokban. Hasonló projektekre lesz szükség a kontinens más területein is. Indonézia a túlnépesedés, a környezetszennyezés, a nem megfelelő várostervezés és a gyakori áradások miatt is költözteti el fővárosát. Jakarta helyett az új, építés alatt lévő főváros Borneó lesz.
Politikai következmények
Nem meglepő tehát, hogy a májusi ausztrál választásokon is központi szerepet játszott a klímaváltozás. Az Anthony Albanese miniszterelnök vezette munkáspárti kormányra a befektetők és a vállalkozások tulajdonosai oldaláról nagy nyomás nehezedik, mivel Ausztrália a régió fontos nyersanyagexportőre. A miniszterelnök a 2005-ös adatok alapján azt ígérte, hogy 2030-ig 43%-kal csökkentik a károsanyag-kibocsátást.
Európában még nem vált politikai témává a tengerszint-emelkedés, azonban a 2002-es és a 2009-es nagy áradások óta az árvizek gyakoribbá válása, ugyanakkor a Pó vízgyűjtőjének kiszáradása, a Magyarországot manapság sújtó aszály okozta probléma egyre inkább teret kapnak a politikában, reméljük, nem túl későn.
