Az éghajlatváltozás okozta tengerszint-emelkedés már a politikára is kihat
Az éghajlatváltozás okozta tengerszint-emelkedés már a politikára is kihat

Mitől emelkedik a tengerszint? Csak a jégolvadás okozza, vagy más tényező is hat rá? Az idén Ázsiában tapasztalt rekordnagyságú tengerszint-emelkedés Ausztráliában már az év eleji választásoknak is központi témája volt. Szerte a régióban egyre aggasztóbb a helyzet, különösen Új-Zélandon, ott is főként a fővárosban, amely közben süllyedni kezdett.

Mitől emelkedik a tenger szintje?

A jégsapkák olvasása csak a kisebbik gond

Régóta téma a tengerek, óceánok vízszintjének az emelkedése. A közhiedelemmel ellentétben nem csak az Északi- és a Déli-Sark jegének olvadásával hozható összefüggésbe a folyamat. Az 1993 és 2018 között mért adatok szerint magának a víznek a hőtágulása 42%-kal járult hozzá a tengerszint emelkedéséhez a vizsgált időszakban, míg a mérsékelt égövi gleccserek olvadása 21%-kal, a grönlandi és az antarktiszi jégé pedig 15, illetve 8%-kal.

A tengerszint-emelkedés mértéke az okok szerint.
Forrás: oceanservice.noaa.gov

Fontos megemlíteni, hogy a különböző kőzetlemezek is emelkednek és süllyednek, ez is hozzájárul a regionális tengerszintkülönbségek kialakulásához. Például Észak-Európa a legutóbbi jégkorszak idején felhalmozódott jég eltűnése miatt folyamatosan emelkedik. Ezzel szemben a már említett Új-Zéland fokozatosan merül el a Csendes-óceánban az elmúlt évmilliókra vonatkozó adatok alapján.

A műholdas radarmérések eredményei azt mutatják, hogy 1993-tól 2017-ig 7,5 centiméterrel emelkedett a tengerszint. Ha ehhez hozzászámoljuk a tektonikus emelkedést, teljesen más adatot kapunk. Egyes mérések alapján az utóbbi 100 évben a vízszintnek összesen 15–25 centiméteres növekedése feltételezhető. A kutatók a folyamatot az éghajlatváltozáshoz kötik, és a fentebb említett okokra, köztük főként a hőtágulásra vezetik vissza.

2050-re becsült tengerszint-emelkedés; a vörös területek a nagy fokú szintemelkedést, a sötétkékek a csökkenést mutatják.
Forrás: theconversation.com

Rekordszinten a tengervíz szintje Ázsiában

A helyzet egy-két kivételtől eltekintve sehol sem kedvező. Ázsiában sem, ahol évről évre dőlnek meg a különböző tengerszintrekordok. Az olyan városoknak, mint Shanghai, Tokió vagy éppen Új-Zéland fővárosa, Wellington egyre gyakoribb és erősebb viharokkal kell szembenéznie, amelyek a városok egyre nagyobb területét veszélyeztetik a vihardagályoknak köszönhetően.

A 1993 és 2020 közötti időszakban a tengerszint emelkedése az Csendes-óceán régiójában. Vannak pontok, ahol a tektonikus kiegyenlítés pozitív.

A városoknak fel kell készülniük új megoldásokra, amelyek révén képesek elvezetni a beömlő vizet. Shanghai az újabb rekordot követően idén új csatornák létesítéséről döntött, de Miamiban is kialakítás alatt van egy új elvezetőrendszer. A helyzet egyre csak romlik, hiszen Ázsiában tömegek élnek a tenger közeli városokban. Hasonló projektekre lesz szükség a kontinens más területein is. Indonézia a túlnépesedés, a környezetszennyezés, a nem megfelelő várostervezés és a gyakori áradások miatt is költözteti el fővárosát. Jakarta helyett az új, építés alatt lévő főváros Borneó lesz.

tengerszint emelkedés
Ázsiában új elvezetőket kell építeni, hogy kezelni lehessen az elmúlt évektől kezdve jelentkező áradásokat.

Politikai következmények

Nem meglepő tehát, hogy a májusi ausztrál választásokon is központi szerepet játszott a klímaváltozás. Az Anthony Albanese miniszterelnök vezette munkáspárti kormányra a befektetők és a vállalkozások tulajdonosai oldaláról nagy nyomás nehezedik, mivel Ausztrália a régió fontos nyersanyagexportőre. A miniszterelnök a 2005-ös adatok alapján azt ígérte, hogy 2030-ig 43%-kal csökkentik a károsanyag-kibocsátást.

Európában még nem vált politikai témává a tengerszint-emelkedés, azonban a 2002-es és a 2009-es nagy áradások óta az árvizek gyakoribbá válása, ugyanakkor a Pó vízgyűjtőjének kiszáradása, a Magyarországot manapság sújtó aszály okozta probléma egyre inkább teret kapnak a politikában, reméljük, nem túl későn.

search icon