A grönlandi a Föld második legnagyobb jégtakarója, amely minden eddiginél gyorsabban repedezik az éghajlatváltozás következtében. A kutatók nagy felbontású műholdfelvételek segítségével vizsgálták a jégtakaró felszínén 2016 és 2021 között keletkezett repedések alakulását.
A Durhami Egyetem kutatói 8000 háromdimenziós felszíni térképet elemeztek, amelyeket kereskedelmi műholdak felvételeiből állítottak össze – írja a The Guardian. Az eredmények azt mutatják, hogy a gleccserekben megnyíló ék alakú szakadások, az úgynevezett hasadékok mérete és mélysége jelentősen nőtt öt év alatt, méghozzá minden eddiginél gyorsabb ütemben.
Dr. Tom Chudley, a Durhami Egyetem földrajzprofesszor-helyettese, a tanulmány vezető szerzője megdöbbentőnek találta a változás sebességét. Egy korábbi tanulmányban évtizedes léptékben követték a változásokat, de most meglepődve tapasztalták, hogy mindez ötéves léptékben történik.
Kapcsolódó bejegyzések
Ásványkincsek a jég alatt: miért kap ekkora figyelmet Grönland?
A világ gazdaságának szeme Grönlandon: de tudjuk, mivel jár, ha bányákat létesítenek ezen a területen?
A kutatók szerint a jéghasadékok megnyílása szorosan összefügg a jégtakaró olvadásának felgyorsulásával, amit pedig az óceánok felmelegedése okoz. A tanulmány rámutat, hogy 1992 óta Grönlandon mintegy 14 milliméteres tengerszint-emelkedés tapasztalható. Ez a jelenség két fő tényezőre vezethető vissza:
- egyrészt a melegebb időjárás hatására bekövetkező fokozott jégolvadásra,
- másrészt a melegebb óceáni hőmérséklet miatt megnövekedett jégáramlásra az óceánban.
Kapcsolódó bejegyzések
A tengerszint-emelkedésről dióhéjban
Földünk felszínének 71%-át borítják tengerek, és maradéknak is csak egy része olyan szárazföld, melyen az élni és termelni tudunk. A legsűrűbben lakott területek jelentős hányada a tengerpartokon összpontosul, és pont ezeket a helyeket fenyegeti a klímaváltozás egyik legjelentősebb következménye, a tengerszint-emelkedés.
A professzor hangsúlyozta:
Számos nagy léptékű modellünk nehezen tudja figyelembe venni azt, amit mi dinamikus instabilitásnak nevezünk. Ezek a gleccser mozgásával és gyorsulásával kapcsolatos dolgok… a dinamikus instabilitás 2100-ig akár egy méteres, 2300-ig pedig 10 méteres tengerszint-emelkedést is okozhat.
A szakember szerint sürgősen szükség van a tengerszint-emelkedés pontosabb becslésére, hogy a társadalmak fel tudjanak készülni a változásokra.
Forrás: Portfolio / The Guardian
Kép: Canva