Az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásokért is járt idén Nobel-díj
Az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásokért is járt idén Nobel-díj

Kedden bejelentették a fizikai Nobel-díj idei díjazottjait. A rangos elismerést Giorgio Parisi, a római Sapienza Egyetem elméleti fizikusa mellett megosztva a japán-amerikai Syukoro Manabe és a német Klaus Hasselmann klímakutatók kapják.

Syukoro Manabe az 1960-as években fejlesztette ki a légkör sugárzás-konvektív modelljét és felfedezte az üvegházgázok (például vízgőz, szén-dioxid, metán) szerepét, amely a kezdetét jelentette a globális felmelegedéssel foglalkozó hosszútávú kutatásnak – írja az MTI a Másfélfok.hu szakértői nyomán.

A Manabe által felállított modell egy rendszerben kezelte az óceánt, a légkört és a szárazföldet, így jó eszköznek bizonyult a globális felmelegedés és az éghajlat változékonyságának szimulációjára.

A másik díjazott, Klaus Hasselmann szintén egy komplex éghajlati modellt fejlesztett, mely abban volt különleges, hogy a rendszert egy gyorsan változó „időjárás” alrendszerre (lényegében a légkörre) és a lassan válaszoló „éghajlat” alrendszerre (óceán, krioszféra, növényzet) osztotta. Ezzel új utakat nyitott az éghajlat modellezésében.

Az idén elismert felfedezések bemutatják, hogy az éghajlattal kapcsolatos ismereteink szilárd tudományos alapokon nyugszanak, amiket megfigyelések szigorú elemzése tett lehetővé. Az idei díjazottak mind hozzájárultak ahhoz, hogy mélyebb betekintést nyerjük a komplex fizikai rendszerek tulajdonságaiba és evolúciójába.

–mondta Thors Hans Hansson, a fizikai Nobel-díjakat odaítélő bizottság elnöke

Mint írják, a Nobel-díj nemcsak Syukuro Manabe és Klaus Hasselmann úttörő munkájának az elismerése, de annak a megerősítése is, hogy korunk gyors és fenyegető éghajlatváltozásáért az emberi tevékenység a felelős, így a megoldás is a mi kezünkben van.

(MTI/Qubit)

search icon