Az ukrajnai háború, az éghajlatváltozás és az infláció növekedése miatt egyre nagyobb a félelem a világméretű élelmiszerválságtól.

Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója hétfőn a svájci Davosban tartott Világgazdasági Fórumon elmondta, hogy az ésszerű áron történő élelmiszerhez való hozzáféréssel kapcsolatos aggodalom globálisan növekszik, mivel az élelmiszerárak továbbra is egyre feljebb mennek. Múlt héten António Guterres, az ENSZ főtitkára pedig arra figyelmeztetett, hogy sürgős nemzetközi fellépés nélkül a következő hónapokban globális élelmiszerhiány fenyeget.

Az ENSZ becslése szerint az elmúlt évben az élelmiszerek világpiaci ára csaknem harmadával, a műtrágyáé több mint felével, az olajárak pedig csaknem kétharmadával emelkedtek. A súlyos élelmiszerhiányban szenvedő emberek száma az elmúlt két évben megduplázódott, a járvány előtti 135 millióról mára 276 millióra emelkedett.

Indiában a pusztító hőhullám tönkretette az ország búzatermését, ami világszerte felhajtotta az alapvető nyersanyag árát. E hónap elején, amikor a fővárosban, Delhiben a hőmérséklet megközelítette a 49 fokot, a kormány bejelentette a búza exportjának betiltását, ami hozzájárult ahhoz, hogy a búza ára rekordszintre emelkedett.

A búza árát már az ukrajnai háború is súlyosan érintette. Ukrajna és Oroszország a világ legnagyobb búzatermelői közé tartozik, együttesen a globális kínálat mintegy 25%-át állítják elő. A búza világpiaci ára az ukrajnai orosz inváziót követően ugrott meg. Az IMF becslései szerint 2021 decembere előtt alig több mint egy év alatt már 80%-kal megemelkedett.

Az Egyesült Államokban a munkaügyi minisztérium adatai szerint áprilisban a fogyasztói árak 8,3%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az élelmiszerárak 9,4%-kal emelkedtek; az olyan termékek, mint a hús, a baromfi, a hal és a tojás ára 14,3%-kal nőtt az előző évhez képest.

Kínában a friss zöldségek ára 24%-kal lett magasabb, mint egy évvel ezelőtt – derül ki az ország Nemzeti Statisztikai Hivatalának adataiból. Kína „nulla COVID” politikája gazdasági lassulást eredményezett, és világszerte fokozta az inflációt, valamint a globális ellátási lánc problémáit.

Guterres, az ENSZ vezetője ötlépcsős tervet sürgetett a kihívások leküzdésére: az élelmiszerellátás és a műtrágyakészletek növelése; az országokon belüli szociális védelmi rendszerek; a nemzetközi finanszírozáshoz való jobb hozzáférés; további kormányzati segítség a kistermelőknek, valamint az éhínség és az éhezés csökkentését célzó humanitárius műveletek jobb finanszírozása.

Forrás (npr.org)