Minden Celsius-foknyi globális felmelegedés az emberiség napi kalóriabevitelének több mint 4 százalékát sodorja veszélybe – figyelmeztet egy friss Nature-tanulmány. A hatás már nem csupán a szegényebb országokat, hanem a világ mezőgazdasági központjait is sújtja, új geopolitikai és gazdasági kihívásokat hozva a globális élelmiszerrendszerbe.
A globális felmelegedés jó ideje nem csupán elméleti veszély, hanem alapjaiban formálja át többek közt az ételeinkért és az ezek áráért felelős mezőgazdaságot is. Egy új, a Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint minden egyes Celsius-foknyi hőmérséklet-emelkedés napi szinten 120 kilokalória veszteséget okoz globálisan és fejenként – olvasható a Makronóm publikációjában.
Kapcsolódó bejegyzések
Az élelmezési válság küszöbén – Beszéljünk a gabonahiányról!
Oroszország és Ukrajna adja a világ gabonaexportjának 30%-át. Afrikát és Indiát rekordaszály sújtja. Mindenkit érinteni fog a gabonahiány.
A hatás nemcsak a fejlődő világot, hanem gazdaságilag a legnagyobb mezőgazdasági exportőröket (az Egyesült Államokat, Kínát, Oroszországot, Ukrajnát, Brazíliát és a hozzájuk hasonló országokat) is sújtja. Ez pedig új, összetett gazdasági és geopolitikai kockázatokat hoz magával. Természetesen hazánk mezőgazdasága sem vonhatja ki magát az alkalmazkodás kényszeréből.
A bevezetőben említett Nature-tanulmány az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatását tudományos alapossággal, kvantitatív módszerekkel vizsgálta, több mint 12 600 régió termelési adatait és 6 globális jelentőségű növényi kultúra – a búza, a rizs, a kukorica, az árpa, a szója és a tápióka – teljesítményét elemezve. A kutatás rávilágít arra, hogy minden Celsius-foknyi globális hőmérséklet-emelkedés 5,5 × 10¹⁴ kilokalóriányi éves élelmiszer-kiesést jelent.
Kapcsolódó bejegyzések
Fenntarthatóbb alternatíva az élelmezésben – Csatlakozz te is!
Helyi, szezonális, egészséges és környezetkímélő élelem – ezt kínálják a közösség által támogatott mezőgazdasági rendszerek (CSA-k). De ennél többet is: komplex, rendszerszintű, emberléptékű alternatívát az átláthatatlan, környezetpusztító és személytelen élelmezésre.
Napi szinten ez 120 kilokalória veszteség fejenként, ami a napi ajánlott kalóriabevitel (2500–3000 kcal) több mint 4 százalékát teszi ki. A látszólag csekély arány globális léptékben mérve jelentős: az ENSZ szerint akár 200 millió ember élelmiszer-ellátását sodorhatja veszélybe 2050-ig.
A publikáció tovább olvasható a Makronóm weboldalán.
(Makronóm)
Fotó: Canva