Az jéggerincek és a gleccserek által korábban kijelölt határvonalak az olvadás miatt egyre gyakrabban elmozdulnak ez pedig világszerte határvitákat vonhat maga után, néhol pedig a már meglévő geopolitikai konfliktusok kiéleződését eredményezheti.
Az alpesi hó- és jégtömegek fokozatos eltűnésével nemcsak kedvenc síterepeink zárhatnak be hamarosan, de a gleccserek és a jéggerincek felolvadásával az országhatárok is elmozdulhatnak – írja a Másfélfok.
Példaként egy az olasz-svájci határon, 3480 méteren fekvő éttermet említ, mely már évek óta a határviták kereszttüzében áll. A problémát az okozza, hogy az étterem közelében levő határvonalként kijelölt jéggerinc a felmelegedés nyomán egyszerűen eltűnt. Ezáltal a mérések szerint az étterem ma már igazából Svájchoz tartozik, így minden tekintetben svájci törvények és adók vonatkoznának rá, az étterem tulajdonosa ugyanakkor ezt nem fogadja el.
Az Rifugio Guide del Cervino nevű hegyi étterem esete nem egyedi, ugyanis az alpesi országok határai sok esetben a hegygerinceken húzódó vízválasztó vonalakkal esnek egybe, ezek pedig a gleccserek olvadásával elmozdulhatnak.
Európában egyébként van már megoldás a kérdésre, épp az Olaszország által kezdeményezett és törvénybe iktatott mozgó határok rendszerével, mely az egykori római limes nem megerősített szakaszainak mintájára nem egy állandó vonal, hanem a körülményeknek megfelelően folyamatosan változó sáv.
Ennél sokkal kevésbé békés jövőképpel kecsegtet a helyzet a világ más részein. Például Chile és Argentína, valamint India és Pakisztán határvonalán is vannak gleccserek, ott azonban a geopolitikai helyzet jóval törékenyebb, mint Európában.
A cikk szerint az egyik legnagyobb konfliktusforrást az előbbi két ország szolgáltatja, hiszen Kasmír tartomány amúgy is régóta területi vita tárgyát képezi két atomhatalom között. Ha a gleccserek elolvadnak és a regionális édesvízellátás is veszélybe kerül, akkor a szembenállás jelentősen felerősödhet.