Az új német kormány hivatalba lépése vérfrissítést hozhat az egész európai politikába. Azáltal, hogy a „jelzőlámpa koalíció” zöld színe domináns lesz a minap bejelentett program alapján, érdemes feltenni a kérdést: milyen hatása lehet a német klímapolitika változásának Európára, és még inkább a nyugati trendeket lassan követő Magyarországra.
Hiszen a magyar gazdaság legfontosabb partnere kapcsol eggyel magasabb fokozatba a zöldítés terén, aminek a számtalan gazdasági kapcsolaton keresztül befolyása lehet a magyar gazdaság működésére – írja elemzésében – melynek fontosabb megállapításai alább olvashatók – Huszár András, a Green Policy Center igazgatója.
November 24-én jelentette be a német szociáldemokrata, liberális és zöld párt, hogy megegyezésre jutott a koalíciós tárgyalásokon, így hamarosan új kormány alakul Németországban, amelyet a pártok tradicionális színkódjai alapján jelzőlámpa-koalíciónak neveznek. A klímavédelem eddig sem volt mellékes téma a németeknél, de most egyértelműen zöldre váltott a lámpa a határozottabb klímapolitika előtt.
Németország látszólag az egyik legzöldebb országa az Európai Uniónak, mindig élen járnak, ha újabb zöldpolitikai intézkedésekről van szó. Kivezetik az atomenergiát az energiamixből, és már több mint tíz éve meghirdették az energiaátmenet programját, amely többek között a megújuló energiákra való átállást tűzte ki célul. Mindezekkel szemben azonban legalább ilyen hosszan lehetne sorolni azokat a tényeket és döntéseket, amelyek a progresszív iránnyal nehezen egyeztethetők össze.
Elsőként azt említi az elemzés, hogy a Németország területén jelentkező egy főre jutó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG) a legfrissebb adatok alapján kb. évi 9,6 tonna szén-dioxid egyenérték.
Az EU-átlag nagyjából 8,5 körül van, Magyarország ezzel szemben 6,6-os értékkel áll, míg a top10-ben benne vannak olyan „mintaországok”, mint a Benelux államok és a finnek, de beférnek a németek is. Ez az adat mutatja legjobban, hogy ki mekkora karbonlábon él.
Nem hagyható figyelmen kívül a nagyhatalmú német ipar, azon belül is annak motorja, a gépjárműgyártás. A Mercedes, a BMW vagy az Audi a világon szinte utolsóként „szállt be” az alternatív hajtástechnológiák fejlesztésébe.
Ugyanakkor a megjelent információk alapján az új kormány határozott intézkedésekre készül a klímapolitika területén. Először is rögzítették, hogy a „klímavészhelyzet” megoldása mindegyik tárca feladata.
Az egyik legérdekesebb kezdeményezés az új kormányprogramban, hogy minden jövőbeli törvényjavaslatnak úgynevezett „klímaellenőrzésen” kell majd átmennie, azaz meg kell vizsgálni, megfelel-e a kormány által vállalt klímacéloknak.
Szimbolikus jelentőségű a szénkivezetés dátumának jelzett előre hozása, habár az eddigi információk szerint a kötelező dátum ugyanúgy csak 2038-ban lenne, a zöldek által követelt 2030-as céldátumot csak „ideális esetben” tartanák.
Végül, de nem utolsó sorban az új kormány jelentős lépéseket tervez az elektromos autók támogatása terén is: elképzelésük szerint 2030-ra legalább 15 millió teljesen elektromos autónak kellene forgalomban lennie Németországban, és a következő évtized elejére, legkésőbb 2035 előtt kivezetnék a benzines és dízelmotoros gépkocsik gyártását.
Az elemzés teljes egészében itt olvasható.
(Forrás: valaszonline.hu Kép: pexels.com)