Joe Biden betiltja az olaj- és gázfúrásokat a Jeges-tengeren, és korlátozza a szárazföldi fúrásokat Alaszkában, miközben kormánya ugyanitt állítólag egy hatalmas új olajmező megnyitására készül. Kérdés, hogy az elnökválasztás szempontjából mi tűnik majd célravezetőbbnek: környezetvédőnek vagy munkahelyteremtőnek látszani?
A vasárnap este bejelentett tervek szerint a Beaufort-tenger közel 3 millió hektáros területén megtiltják a fúrást – lezárva az olajkutatás elől –, és korlátozzák a fúrást több mint 13 millió hektáron az Alaszka Nemzeti Kőolajtartalék néven ismert hatalmas területen. Közben a szabályozó hatóságok arra készülnek, hogy bejelentsék a végső döntést a 8 milliárd dolláros Willow projektről, amely egy vitatott olajfúrási terv, amelyet a ConocoPhillips szorgalmaz. (A ConocoPhillips Alaszka legnagyobb nyersolajtermelője és legnagyobb tulajdonosa az olajkutatási szerződéseknek, mintegy 1,6 millió nettó hektárnyi, még kiaknázatlan területtel.)
Kapcsolódó bejegyzések
Megnyitották az alaszkai vadont az olajkitermelők előtt
A Trump-adminisztráció megnyitotta Alaszka sarkvidéki nemzeti parkjának (ANWR) egy részét az olajkitermelők előtt, ezzel a környezetvédelem ügye rövid időn belül másodszorra is nagy vereséget szenvedett az olajlobbi ellen.
Az éghajlatvédő aktivisták felléptek a projekt ellen, és „karbon-bombának” nevezték, mondván, ezzel Biden megszegné az új olaj- és gázfúrások megfékezésére tett ígéreteit. Eközben az alaszkai törvényhozók, szakszervezetek és bennszülött közösségek nyomást gyakoroltak Bidenre, hogy hagyja jóvá a projektet, mondván, hogy az égetően szükséges munkahelyeket, valamint több milliárd dollárnyi adót és kárenyhítési forrást hozna a hatalmas, hóval és jéggel borított Anchorage régióban.
A Willow jóváhagyására vonatkozó döntés azzal a kockázattal jár, hogy elidegeníti a fiatal szavazókat, akik határozottabb éghajlati fellépést sürgettek a Fehér Háztól, és elárasztották a közösségi médiát. követelésekkel, hogy állítsák le a Willow projektet. A jóváhagyás az Obama-kormány idején meghibásodott Keystone XL olajvezeték elleni tiltakozásokhoz hasonló ellenállást is kiválthat.
Kapcsolódó bejegyzések
Remélhetőleg mégsem alakul olajmezővé az alaszkai vadrezervátum
November 16-án jelent meg az a hír, hogy Donald Trump elnökségének utolsó szakaszában az amerikai-kanadai határ mentén elterülő rezervátum, a Nemzeti Sarkvidéki Vadmenedék nagyjából 78 000 négyzetkilométer területét elkezdik az olajcégek rendelkezésére bocsátani. Ezt sokan ellenzik, és a Bloomberg szerint valójában nincs is túl nagy esély a megvalósulására.
A projekt elutasítása erős ellenállásba ütközne Alaszka kétpárti kongresszusi küldöttsége részéről, amely az elmúlt napokban a Fehér Ház vezető tisztségviselőivel találkozott, hogy lobbizzon a projekt mellett.
2015-ben Barack Obama elnök leállította a feltárást a Beaufort- és a Csukcsi-tenger part menti területeken, és később visszavonta a Jeges-tenger többi területén is az engedélyeket – az Északi-sarkvidék külső kontinentális talapzatának körülbelül 98%-án. A tilalmak célja a jegesmedvék, rozmárok, jégfókák és az alaszkai bennszülött falvak védelme volt.
Donald Trump elnök megváltoztatta Obama döntését, de egy szövetségi bíró 2019-ben visszaállította az Obama-korszak korlátozásait, és úgy ítélte meg, hogy Trump túllépte hatáskörét.
Kérdés, hogy Biden merre indul tovább. Egy biztos, nehéz lesz olyan döntést hoznia – noha láthatólag ezzel próbálkozik -, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon.
(Forrás: The Guardian)