Aszály: baljós árnyak nyárra
Aszály: baljós árnyak nyárra

Egyre gyakrabban várhatók aszályos évek a Kárpát-medencében, amihez az agráriumnak is alkalmazkodnia kell – mondta Áder János volt köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának legújabb adásában, amely a népszerű videómegosztón is megtekinthető.

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Lakatos Mónika éghajlati szakértővel beszélgetett az adásban. A műsorban felidézték, hogy az Európai Unió Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálatának jelentése szerint Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. A szakértők már 20 évvel ezelőtt arról írtak, hogy a klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében hamarabb érződnek, és a következményei is súlyosabbak lesznek, mint Európa más részein.

Arra a kérdésre reagálva, hogy a Kárpát-medencében miért érződik előbb és súlyosabbnak a klímaváltozás, mint Európa más részein, Lakatos Mónika kifejtette: ennek elsődleges oka az, hogy a Kárpát-medence hegykoszorúkkal majdnem teljesen körbezárt terület, és a medencejelleg bizonyos éghajlati szélsőségek hatásait felerősíti. Ismertek olyan időjárási rendszerek, amelyek eljutnak a Kárpát-medencébe, és „benn ragadnak”, mint például egy blokkoló anticiklon, aminek hatására hosszú ideig tartó derült időjárás jellemző a térségre, ami hozzájárul az extremitások növekedéséhez.

A szakértő szerint a jelenség másik oka a vízháztartás sérülékenysége, ami azt jelenti, hogy a folyók vízpótlása a környező hegységekben leeső csapadékból és hóból származik. A hőhullámok idején nagyon gyorsan felmelegszik a talaj a szántóföldi területeken, a talaj gyors kiszáradása miatt pedig nem tud érvényesülni a párolgás hűtő hatása.

Lakatos Mónika megjegyezte: a 2022-es aszály Európában és Magyarországon is történelminek számított, 2023 az átlagosnál csapadékosabb, míg 2024 a legmelegebb év volt hazánkban, és a sokévi átlagos csapadékmennyiségnek csak a 65 százaléka esett le. Ráadásul ezt követően 2025 is az átlagosnál jóval szárazabbnak bizonyult. A jelenlegi aszályos helyzethez feltétlenül hozzájárul, hogy a tavalyi év decembere rendkívül száraz és enyhe volt, így a talajok mélyebb rétegei nem tudtak feltöltődni. A januári hó beszivárgott a felsőbb talajrétegekbe, de az egyméteres réteg nem tudott teljes mértékben telítődni. A március viszonylag csapadékhiányos hónapnak számított, hiszen csak az utolsó héten esett nagyobb mennyiségű eső, ami jót tett az őszi vetéseknek. Utána azonban rendkívül száraz április következett.

Áder János ezzel kapcsolatban megjegyezte: Budapesten áprilisban 1,2 milliméter eső esett, és már április végén előbukkant a Dunából az Ínség-szikla, ami rendkívül aszályos, csapadékmentes időszakot jelent.

Lakatos Mónika szólt arról is, hogy a HungaroMet Zrt. 1901-ig visszanyúló adatai szerint egyetlen évszak csapadéka változott, azaz csökkent szignifikánsan, a tavaszé. Az intenzív felmelegedés kezdete 1981. Azóta az látható, hogy az őszi csapadék mennyisége lényegesen nem változik, de kevesebb napra koncentrálódik. A hőmérséklet pedig minden hónapban az átlagos érték felett alakul, és a melegedés a jövőben is folytatódik. Tehát a vízháztartás szempontjából azt látjuk, hogy a hőmérséklet emelkedik, a csapadék hevesebb, az aszályhajlam pedig erősödik.

Áder János megjegyezte: 2026 májusában a kép riasztóbb, mint amilyen 2022 szeptemberében volt. Idén májusban előrébb tart a talaj kiszáradása, mint ahogy ezt a korábbi aszályos években tapasztaltuk. Lakatos Mónika szerint a talaj felső rétege kritikusan száraz, és az alsóbb rétegből is körülbelül kéthavi csapadék hiányzik.

A volt államfő kérdésére, hogy miként lehet alkalmazkodni az egyre gyakoribb aszályos évekhez a Kárpát-medencében, az éghajlati szakértő kifejtette: a gazdáknak el kell gondolkozniuk azon, hogy gazdaságos-e továbbra is a vízellátottságra nagyon érzékeny kukorica termesztése. Fontos, hogy aszálytűrő és hőstressztűrő növények termesztésére térjenek át, vagy legalábbis ezt megfontolják. Sokan döntöttek már a kukorica helyett a cirok ültetése mellett.

A másik lehetőség, hogy megpróbálják a vizet a tájban tartani mindenhol, ahol lehetséges, akár a holtágak elárasztásával vagy a csatornák kezelésével. Erre is vannak már jó példák a Duna–Tisza-közi Homokhátságon. Ezenkívül a vízmegtartó talajművelés is támogathatja a sikeres termelést egy adott területen, de a gazdáknak a víztakarékos öntözést kell szem előtt tartaniuk. A májusi eső valóban aranyat érne! Egy elemzés szerint hektáronként 60 kilogramm terméskiesést lehetne megelőzni egy milliméter esővel.

A beszélgetés teljes terjedelmében az alábbi videón tekinthető meg:

(MTI)

Fotó: Canva

search icon