Egyre gyakrabban várhatók aszályos évek a Kárpát-medencében, amihez az agráriumnak is alkalmazkodnia kell – mondta Áder János volt köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának legújabb adásában, amely a népszerű videómegosztón is megtekinthető.
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Lakatos Mónika éghajlati szakértővel beszélgetett az adásban. A műsorban felidézték, hogy az Európai Unió Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálatának jelentése szerint Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. A szakértők már 20 évvel ezelőtt arról írtak, hogy a klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében hamarabb érződnek, és a következményei is súlyosabbak lesznek, mint Európa más részein.
Kapcsolódó bejegyzések
Kinek higgyünk az éghajlati szélsőségek kapcsán?
A Holnapután aktuális adásában az éghajlati szélsőségekről beszélgettünk dr. Lakatos Mónikával, a HungaroMet éghajlatkutatójával.
Arra a kérdésre reagálva, hogy a Kárpát-medencében miért érződik előbb és súlyosabbnak a klímaváltozás, mint Európa más részein, Lakatos Mónika kifejtette: ennek elsődleges oka az, hogy a Kárpát-medence hegykoszorúkkal majdnem teljesen körbezárt terület, és a medencejelleg bizonyos éghajlati szélsőségek hatásait felerősíti. Ismertek olyan időjárási rendszerek, amelyek eljutnak a Kárpát-medencébe, és „benn ragadnak”, mint például egy blokkoló anticiklon, aminek hatására hosszú ideig tartó derült időjárás jellemző a térségre, ami hozzájárul az extremitások növekedéséhez.
A szakértő szerint a jelenség másik oka a vízháztartás sérülékenysége, ami azt jelenti, hogy a folyók vízpótlása a környező hegységekben leeső csapadékból és hóból származik. A hőhullámok idején nagyon gyorsan felmelegszik a talaj a szántóföldi területeken, a talaj gyors kiszáradása miatt pedig nem tud érvényesülni a párolgás hűtő hatása.
Lakatos Mónika megjegyezte: a 2022-es aszály Európában és Magyarországon is történelminek számított, 2023 az átlagosnál csapadékosabb, míg 2024 a legmelegebb év volt hazánkban, és a sokévi átlagos csapadékmennyiségnek csak a 65 százaléka esett le. Ráadásul ezt követően 2025 is az átlagosnál jóval szárazabbnak bizonyult. A jelenlegi aszályos helyzethez feltétlenül hozzájárul, hogy a tavalyi év decembere rendkívül száraz és enyhe volt, így a talajok mélyebb rétegei nem tudtak feltöltődni. A januári hó beszivárgott a felsőbb talajrétegekbe, de az egyméteres réteg nem tudott teljes mértékben telítődni. A március viszonylag csapadékhiányos hónapnak számított, hiszen csak az utolsó héten esett nagyobb mennyiségű eső, ami jót tett az őszi vetéseknek. Utána azonban rendkívül száraz április következett.
Kapcsolódó bejegyzések
Rekordszáraz tavasz – Hogyan kezelhető a vízhiány hazánkban?
A hazai mérések kezdete óta még egyszer sem volt annyira száraz az április, mint idén.
Áder János ezzel kapcsolatban megjegyezte: Budapesten áprilisban 1,2 milliméter eső esett, és már április végén előbukkant a Dunából az Ínség-szikla, ami rendkívül aszályos, csapadékmentes időszakot jelent.
Lakatos Mónika szólt arról is, hogy a HungaroMet Zrt. 1901-ig visszanyúló adatai szerint egyetlen évszak csapadéka változott, azaz csökkent szignifikánsan, a tavaszé. Az intenzív felmelegedés kezdete 1981. Azóta az látható, hogy az őszi csapadék mennyisége lényegesen nem változik, de kevesebb napra koncentrálódik. A hőmérséklet pedig minden hónapban az átlagos érték felett alakul, és a melegedés a jövőben is folytatódik. Tehát a vízháztartás szempontjából azt látjuk, hogy a hőmérséklet emelkedik, a csapadék hevesebb, az aszályhajlam pedig erősödik.
Áder János megjegyezte: 2026 májusában a kép riasztóbb, mint amilyen 2022 szeptemberében volt. Idén májusban előrébb tart a talaj kiszáradása, mint ahogy ezt a korábbi aszályos években tapasztaltuk. Lakatos Mónika szerint a talaj felső rétege kritikusan száraz, és az alsóbb rétegből is körülbelül kéthavi csapadék hiányzik.
Kapcsolódó bejegyzések
Szemléletváltás szükséges a vízkészletek védelmében
A program fontos része a víz tartalékolása a szárazabb időszakokra.
A volt államfő kérdésére, hogy miként lehet alkalmazkodni az egyre gyakoribb aszályos évekhez a Kárpát-medencében, az éghajlati szakértő kifejtette: a gazdáknak el kell gondolkozniuk azon, hogy gazdaságos-e továbbra is a vízellátottságra nagyon érzékeny kukorica termesztése. Fontos, hogy aszálytűrő és hőstressztűrő növények termesztésére térjenek át, vagy legalábbis ezt megfontolják. Sokan döntöttek már a kukorica helyett a cirok ültetése mellett.
A másik lehetőség, hogy megpróbálják a vizet a tájban tartani mindenhol, ahol lehetséges, akár a holtágak elárasztásával vagy a csatornák kezelésével. Erre is vannak már jó példák a Duna–Tisza-közi Homokhátságon. Ezenkívül a vízmegtartó talajművelés is támogathatja a sikeres termelést egy adott területen, de a gazdáknak a víztakarékos öntözést kell szem előtt tartaniuk. A májusi eső valóban aranyat érne! Egy elemzés szerint hektáronként 60 kilogramm terméskiesést lehetne megelőzni egy milliméter esővel.
A beszélgetés teljes terjedelmében az alábbi videón tekinthető meg:
(MTI)
Fotó: Canva