Ez az évszázadokra feledésbe merült ősgabona napjainkban ismét hódít. Különleges színe és értékes beltartalmi összetevői a belőle készült kenyeret méltán tették a mai pékségek népszerű termékévé. Íme, az unikális gabonaféle, a purpurbúza.
Purpurtörténelem
A génbankokban őrzött állományból életre hívott lilás színű búzafajta feltehetőleg Etiópiából származik, bár egyes források szerint 1872-ben a Vörös-tenger mentén bukkantak rá az ősi gabonára. Elsősorban Kelet-Afrikában, Új-Zélandon, Kínában, az Amerika Egyesült Államokban és Ausztriában vad, illetve termesztett fajtáik is megtalálhatók. A feledésbe merült purpurbúzát az 1990-es években kezdték újra termeszteni. 2006-ban a világon a sütőiparban is elterjedt, s azóta a lila búzából készült pékárukat már több mint 40 országban forgalmazzák.
Purpurkenyér
A purpurbúza különleges színével és értékes beltartalmi összetevőivel a modern kori pékek figyelmét is felkeltette. A teljes kiőrlésű kenyérben életre kel az erős fűszeres íz, a hosszan tartó frissesség és a természetes antioxidáns hatás. A purpurkenyér tehát nemcsak ízletes, de egyéb szempontokból is előnyös. A ritka és kevesek által ismert purpurbúzából előállított liszt más az ízében, a tartalmában és a hatásait tekintve is, mint a hagyományos lisztek.
A purpurbúza bíbor színezete jellegzetes külsőt kölcsönöz a kenyérnek, és adja egyben a nevét is (a purpur jelentése ’bíbor’). Az ősgabonát sohasem termesztették nagy mennyiségben, így maradhatott fenn természetes módon az évszázadok során. Népszerűségének záloga a különleges megjelenése, egyedi íze és hosszan tartó frissessége.
A purpurbúzából előállított 100 grammnyi termék tápanyagai a következők:
energia: 907,0 kJ / 215,7 kcal; zsír: 4,7 g, melyből telített zsírsavak: 0,7 g; szénhidrát: 28,6 g, melyből cukrok: 2,4 g; rost: 7,5 g; fehérje: 10,8 g; só: 1,5 g.
Kapcsolódó bejegyzések
Miért szuperélelmiszer a zab?
A zab kiváló rost- és szénhidrátforrás, emellett más gabonákhoz képest több fehérjét, valamint zsiradékot tartalmaz.
Magas antocián-tartalom
A purpurbúza a közelmúltban számos kutatás tárgya volt, elsősorban a benne található antociánok miatt. Az antociánt a „másodlagos növényi anyagok” csoportjába sorolják, nagyon erős antioxidáns. Jelentős mértékben megköti a szabad gyököket, melyek a helytelen táplálkozás és a szennyezett környezet miatt felhalmozódhatnak a szervezetünkben. Ezek a hatások jelentős mértékben hozzájárulhatnak a daganatos betegségek kialakulásához, illetve gyorsíthatják a sejtek öregedését.
Kapcsolódó bejegyzések
Alakor, az egyik legősibb gabona
Az egyik legősibb gabonaféle, az alakor kis-ázsiai őshazájából indult hódító útjára 10 ezer évvel ezelőtt.
A kutatások keretében az antociánok magban való elhelyezkedése és eloszlása, valamint ennek a fajtának a sütésre való alkalmassága került terítékre. A szakemberek megállapították, hogy a purpurbúza antocián-tartalma 10-szer magasabb a hagyományos kenyérbúzáénál. A kutatásokból az is kiderült, hogy a mag oldalsó rétegeiben található legnagyobb antocián-tartalommal – a korpa mellett – a teljes kiőrlésű lisztek rendelkeznek. Ez az egészségünk szempontjából is kedvező hír, hiszen a búzában lévő antociánok szerepet játszhatnak a érfalak védelmében, a vércukorszint kiegyenlítésében és a szemünk egészségének megtartásában is.
A pékségekben és az élelmiszerboltokban egyre gyakrabban találkozhatunk purpurtermékekkel. Az egészséges táplálkozást követőknek mindenképpen érdemes megkóstolniuk a purpurbúzából készült termékeket, különösképpen az ősgabonából sütött finom és ropogós kenyeret.
A természet adta növényi alapú élelmiszereket a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is bemutatták, számos alternatívát nyújtva az egészségesebb ételek elkészítéséhez és fogyasztásához.
Fotók: Canva
