A kriptodeviza-bányászat nagy és növekvő energiafelhasználása végeredményben az emberiség javát szolgálja, mivel többféleképpen is ösztönzi a technológiai fejlődést – mondta Lukács Krisztián kriptotrader, traderbot-fejlesztő a Greendexnek.
Mi az energiafogyasztás jelentősége a bitcoin esetében?
Lukács Krisztián: A történelem folyamán napjainkig megfigyelhető, hogy világszinten egyszerre nem nagyon van forgalomban több nagyon erős pénz. Nem is lehet, hiszen aki nem a legerősebb pénzben kezd el felhalmozni, annak a vagyona jó eséllyel jelentősen csökkenni fog. Tehát lényegében nincs is más út előtte, minthogy a legerősebb pénzt válassza. Egy pénz erejét az adja, hogy nehéz előállítani, és az éves inflálódása alacsony.
Jelenleg a világon a legkeményebb pénz – az aranyat megelőzve – a bitcoin, amelyet semmi más nem múl felül az előállítás nehézsége és az inflálódás mértéke alapján. A bitcoint nagyon nehéz előállítani, hiszen hatalmas számítógépes kapacitás és jókora mennyiségű energia szükséges hozzá, és az előállítás idővel szinte exponenciálisan nehezedik. Emellett a bányászható mennyiséget algoritmus szabályozza, így csak 21 millió darab létezhet belőle.
A bitcoin mint értékálló digitális eszköz erejét tehát nagyrészt a jelentős számításikapacitás-felhasználás, illetve a nagy mennyiségű energia felhasználása adja. A bányászásához szükséges nagy mennyiségű energia előállításába így értelemszerűen megéri nagy mennyiségű energiát fektetni. Sőt, az előállításához elengedhetetlen energiabefektetésnek évről évre sokszorosára kell nőnie.
A kriptót kétféle bányászati eljárással lehet előállítani: A Proof of Work esetében „nyers” energiát kell számítási kapacitássá alakítanom egy célszámítógépen ahhoz, hogy megkapjam a blockot (ezt használja a Bitcoin), míg a Proof of Stake esetében egyszerűen a blockchainen kell tárolni a coinokat, és a coinok mennyisége határozza meg azt, hogy ki mennyi további coint tud jutalmul kapni. Tehát a Proof of Stake jóval energiatakarékosabb módszer.
Gyakori kritika a kriptodeviza-bányászattal szemben egyebek mellett, hogy nagy energiafelhasználásuk miatt szembemennek a klímapolitikai törekvésekkel.
LK: A bitcoinbányászathoz kapcsolódó energiaigény valóban már ma is jelentős, és a jövőben várhatóan sokszorosára fog növekedni a jelenlegihez képest, ez azonban végeredményben jó hatással van a világra, és az emberiség javát szolgálja. A vágyott kincs, a legerősebb pénz megszerzésére irányuló erőfeszítések ugyanis többféleképpen is ösztönzik a technológia fejlődését. Ezt természetesen olyan módon kell tennünk, hogy közben ne tegyük tönkre és ne éljük fel a világot, vagyis mindenképp csak és kizárólag a szénnel és más szennyező fosszilis energiaforrásokkal szemben egyre versenyképesebb megújuló energiaforrások lehető leghatékonyabb kiaknázása jelenti az egyetlen járható utat.
Az energia olyan eszköz, amelynek sok más termékhez hasonlóan valamilyen piaci ára van. A piacra kell bízni annak meghatározását, hogy a korlátozott mennyiségű energiát mire is fordítjuk, lakásaink fűtésére, elektromos autók töltésére vagy bitcoinbányászatra: aki többet tud fizetni érte, annak kell biztosítani az energiához való hozzáférést. A kínálat időszakos szűkössége a piac normál működésének velejárója (ha nem avatkozik bele egy külső szereplő, és nem manipulálja az árakat), és részben azt is jelzi, hogy az elektromos áram még nem elég drága ahhoz, hogy megérje sokkal nagyobb mértékben előállítani. A kereslet–kínálat alapvető törvényszerűsége értelmében, amikor egy termék elkezd fogyni, akkor a szereplők elkezdenek versengeni érte, ami az árak emelkedését eredményezi, és azt, hogy a kínálati oldalon található többi szereplőnek megéri egyre több ilyen terméket előállítani.
Mivel megéri, ez egyre több kutatást és innovációt von maga után, a K+F és a villamosenergia-ellőállító vállalatok pedig az értékesítési bevételek növekedésének köszönhetően egyre nagyobb anyagi forrást és energiát tudnak fejlesztésre fordítani.
A bitcoinbányász azonban lényegében nem tehet mást, nincs más járható út számára, minthogy alternatív energiát állít elő, ugyanis a hagyományos módon, hálózatból vételezett elektromos áram ára magasabb, mint amennyiből elő lehet állítani egy bitcoint. Gazdaságosan tehát lehetetlen bitcoint bányászni, ha ez nem alternatív áramforrásra támaszkodva történik. Ennek megfelelően a világ nagy részén, ahol az áram rendelkezésre áll, nem is éri meg bitcoint bányászni, mert egyszerűen nem termel annyi profitot, amennyiből ki lehetne fizetni a beruházást (hardver, ember, áram).
A bitcoinbányászok befektetnek megújulóenergia-termelő beruházások megvalósításába?
LK: Miután máshogy nem tudják gazdaságossá tenni a tevékenységüket, a bitcoinbányászok kénytelenek rengeteg energiát fektetni abba, hogy olcsóbb, gazdaságosabb, zöldebb áramhoz jussanak. Ezért egyre több megújulóenergia-termelő beruházást valósítanak meg, például odatelepülnek egy vulkán mellé, amelyet megfúrva geotermikus energiával hajtják a bitcoinbányákat, vagy árapályerőműveket, vízerőműveket és napelemparkokat létesítenek, hogy így szerezzenek maguknak elektromos áramot.
A magas jutalom olyan mértékben ösztönzi az arra irányuló gondolkodást, hogy hogyan lehetne olcsóbban megtermelni az áramot, hogy megéri rengeteg időt, energiát és pénzt tenni bele, végeredményben előremozdítva az emberiség közös ügyét is. A bitcoinért jobban megéri az olcsó áramtermelés lehetőségein törni a fejünket, mint a hagyományos értékesítési lehetőségekért. Ha pusztán az áram értékesítése lenne a jutalom, akkor a szóban forgó emberek nem törnék annyira a fejüket rajta, mint így, hogy az eredmény egy olyan kemény pénz, mint a bitcoin.
Hogyan hajtják végre a bitcoinbányászok az ilyen energetikai beruházásokat? Esetleg társulnak egymással a cél érdekében, vagy önmagukban is képesek a megvalósításukra?
LK: Az üzlet súlyát érzékeltetendő: egy körülbelül laptopméretű bitcoinbányász gép ára 3 millió forint körül van. A bitcoint bányászó cégek ilyen egységekből focipályányi területet elfoglaló, 15–20 méteres magasságig ilyen gépeket magukba foglaló farmokat építenek. Amikor én 2018-ban bányásztam, akkor olyan bányászgépem volt, amelyik 65 ezer darab videókártyányi kapacitást tartalmazott, és ez már akkor is nagyon-nagyon kicsi kapacitásnak számított, azóta pedig a méretek jelentősen tovább nőttek.
Egy ilyen cég képes önállóan megfinanszírozni új energiatermelő kapacitások létesítését. Emellett vannak olyan országok is, ahol a bitcoin már az egyik hivatalos fizetőeszköz, és ha az adott állam saját pénzeként bányássza a bitcoint, akkor saját költségvetéséből is megfinanszírozhatja az ehhez szükséges új erőmű-beruházásokat.
A bitcoinbányászat tehát ma már jelentős hajtóereje a megújulóenergia-termelő kapacitások globális bővülésének is?
LK: Igen, így van. Lényeges továbbá, hogy a bitcoinbányász gép által elégetett energia nem semmisül meg, hanem hővé is alakul, amit sokféleképpen lehet hasznosítani. A bányászfarmokon olyan mennyiségben áll rendelkezésre hő, hogy a belőle termelhető áram mennyisége már igencsak jelentős, és megéri ilyen módon hasznosítani. Így a bányászatra ráépülhetnek olyan egyéb ágazatok is, amelyek ezt a hőt igyekeznek tárolni vagy elektromos árammá alakítani. Bár ez a szegmens ma még gyerekcipőben jár, már működnek ezzel foglalkozó startupok, én magam is támogatok ilyeneket. Ez is olyan terület tehát – beleértve az energiatárolást is –, melynek fejlődését a bitcoin érdemben előmozdítja.
A bitcoin, illetve a kriptodevizák bányászata ugyanakkor egyéb területek fejlődésére is ösztönzőleg hatott. A processzorok és a videókártyák teljesítményét nagymértékben megsokszorozta a bitcoinbányászat felfutásával rájuk jelentkező és erősödő igény, hiszen korábban a számítógép-játékosokon kívül gyakorlatilag senkinek nem volt szüksége olyan teljesítményű videókártyákra, mint amilyenekre minden bányásznak szüksége volt.
Az tehát, hogy a chipgyártó iparág és a piaci értéke ilyen mértékben fejlődik, nagyrészt a bitcoinbányászat tizenvalahány évvel ezelőtti elindulásának is köszönhető. A mesterséges intelligencia (MI) szintén nem tartana itt a bitcoinbányászat és az általa is hajtott processzorfejlesztések nélkül. Persze, a jövőben a ma rendelkezésre álló kapacitásoknak a többszörösére lesz szükségük a kriptodeviza-bányászoknak és az MI-nek is, de a fejlesztési folyamat egyik fő beindítója és hajtóereje álláspontom szerint az a törekvés volt, hogy építsünk vagyont lényegében a semmiből, puszta processzorkapacitással.
Az árampiacon egyre gyakrabban kialakuló negatív árakat ki tudja aknázni a bitcoinbányászat?
LK: Bizonyos mértékben igen, ez azonban inkább csak kisebb léptékben életszerű. Nagyobb volumenű bányászat esetében ez nem jellemző, hiszen azok, akik több 100 millió dollárt költenek bitcoinbányászatra, nem csak nappal akarnak bányászni.
Milyen egyéb szempontokat kell figyelembe venni a kriptodeviza-bányászat társadalmi hasznosságának mérlegelése során?
LK: A bitcoint elsősorban az a megfontolás hívta életre, hogy a világ pénzügyi rendszerével jelentős problémák vannak. Létrehozóinak eredeti célja az volt, hogy a globális pénzügyi probléma alapjainak megszüntetésével véget vessenek a korlátlan pénznyomtatás tömegeket kiszolgáltatottá tevő lehetőségének, valamint az egyebek mellett a háborúk kirobbanásának esélyét is növelő mesterségesen magasan tartott állami költségvetések korszakának. Ezért jött létre 14 évvel ezelőtt a bitcoin, ez volt az eredeti cél, nem pedig a felhalmozás. A fentieken túl azt is érdemes elmondani, hogy a bitcoint fizetőeszközként bevezető afrikai és közép-amerikai országok számos iskolát és egyéb közintézményt is felhúztak a kibányászott és értékesített bitcoin árából; gyakorlatilag városokat építenek fel ilyen forrásból.
Ezt is figyelembe kell venni akkor, amikor azt igyekszünk megítélni, hogy a bitcoin mennyiben szolgálja a közjót, és milyen hatást gyakorol világunkra.
Kiemelt kép: canva
Bolygónk gazdag élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.