Immáron 5. alkalommal rendezték meg 2024. december 2-án a Budapest Climate Summit-ot, Közép- és Kelet-Európa vezető klíma konferenciáját.
A Budapest Climate Summit klíma konferenciát Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke nyitotta meg, aki azt javasolta, hogy a globális klímatárgyalások a COP30 után a G7 vagy G20 keretein belül folytatódjanak, mivel szerinte nehéz lesz elérni és finanszírozni azt a 300 milliárd dolláros célt, amelyet a fejlődő országoknak ígértek.
Kapcsolódó bejegyzések
Áder János: már 29 éve konferenciáznak a klímáról, ennek ilyen formában nincs értelme
Az esemény fókuszában a fenntartható átalakulás és a zöld átmenet legfontosabb kérdései állnak.
Ürge-Vorsatz Diana, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke nemzetközi kitekintést adott az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozóan. „Az éghajlatváltozás mérséklése költséges, de az éghajlatváltozás felgyorsításának előnyei meghaladják annak költségeit.” Mint hangsúlyozta: „mi is profitálhatunk ebből az átállásból, és tovább kell mennünk, mert a világ sokat veszít, ha nem lépünk előre, nemcsak üzleti szempontból” – hozzátette, hogy a szén-dioxid-mentesítés mellett csökkenteni kell a keresleti oldalt is, továbbá a fűtésre és hűtésre, valamint a fenntartható házak építésére is összpontosítanunk kell.
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára betekintést nyújtott a magyar EU-elnökségnek az EU 2050-re kitűzött klímacélja kapcsán végzett munkájába. A magyar nézőpontról megemlítette, hogy Magyarország 2026-ra 500 megawattra kívánja növelni energiatároló kapacitásait, miközben tervezi a szivattyús vízerőmű fejlesztését, a geotermikus energia projektek előmozdítását és a biogáz hasznosítás növelését. Az uniós perspektívák kapcsán megemlítette, hogy az ország új versenyképességi megállapodás megtárgyalására sürgette az Európai Bizottságot, és az egyik legfontosabb megoldásként az atomenergiáról beszélt.
Botos Barbara, a klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövet, a bakui COP29 eredményeiről és meglátásairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás matematikája meglehetősen egyszerű, ahol a zéró emisszió csak a felmelegedés megállítását jelenti, a lehűlés elindításához pedig negatívba kell lépni. A COP29 kapcsán kiemelte, hogy a még mindig növekvő kibocsátásért azonban számos ország felelős, amiért viszont nem vállaltak konkrét és átlátható kötelezettségeket.
Kapcsolódó bejegyzések
Vezető klímaszakértők érkeznek a Budapest Climate Summit-ra
Az idei esemény az energiaszektorra fókuszál, az energiamix átalakulása, a megújulók növekvő szerepe, a dekarbonizáció, valamint az ellátásbiztonság és a megfizethetőség kihívásai mind meghatározzák a szektor fejlődését.
Az új energiavilágról szóló panelbeszélgetésen a közönség betekintést nyerhetett a változó energiaszektor valóságába. „Az európai elosztóhálózatok sürgős korszerűsítéséhez a beruházást 2025-től 2040-ig meg kell duplázni, évi 67 milliárd euróra” – idézte Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungaria vezérigazgató-helyettese. Hangsúlyozta, hogy több kihívást is le kell küzdeni. Az összes többi vállalat elsősorban Kínában vagy az Egyesült Államokban lát lehetőséget, ami azt is mutatja, hogy az EU veszít versenyképességéből és vonzerejéből.
Kiss Csaba, az MVM Energy vezérigazgató-helyettese egyetértett azzal, hogy a zéró emisszió eléréséhez több megújuló energiaforrásra van szükség. Hangsúlyozta a tárolókapacitás fontosságát, még úgy is hogyha jelen esetben nem olcsó technológiáról van szó. Az MVM több akkumulátortárolóval is rendelkezik, és egy szivattyús tároló üzem építésében is gondolkodik, amelyre a magyar piacon nagy szükség van. A vezérigazgató-helyettes hozzátette, atomenergiára is szükség van, ezért a Paski Atomerőmű élettartam-bővítésre pályázott, az MVM pedig vizsgálja a kis moduláris reaktorok, SMR-ek lehetőségeit.
A következő panelbeszélgetésen, a fenntartható pénzügyek és befektetések szerepét vitatták meg a résztvevők. A konferencián Laurent Maurin, az Európai Beruházási Bank szakértője, Szege György, az MBH Bank ESG és Fenntarthatósági vezetője, Miklós Rozália, az MSCI ügyvezető igazgatója, Hámori Réka, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza, Török József, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány befektetési igazgatója és Plester Tamás, az Erste Investment EMEA olaj- és gázipari elemzője beszélgetettek arról, hogy miként válhat a fenntartható finanszírozás a klímaváltozás elleni küzdelem kulcsfontosságú eszközévé.
A szakértői panel tagjai kiemelték a fenntartható finanszírozás növekvő befolyását a gazdaságok átalakítására és a vállalati döntések irányítására. Török József, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány befektetési igazgatója kiemelte a befektetések prioritásait. „Induló vállalkozásokat keresünk, és olyan technológiákba szeretnénk befektetni, amelyekkel jobb jövőt építhetünk.” Ez az energiaszektoron kívül más területeket is magában foglalhat, mint például a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás. Más felszólalók megemlítették az ESG minősítések fontosságát, mint egy növekvő üzletágat, ahol mind az ügyfelek, mind a bankok oldaláról van kereslet.
A konferencián bemutatásra került a biogáz és biometán, amelyek szintén alternatív megoldások lehetnek a fenntarthatóbb és tisztább energiaellátásban, és szó esett még a start-upok szerepéről is a zöld gazdasági átállásban.
Forrás és fotó: Budapest Climate Summit
