A Világgazdasági Fórum (WEF) és a Kearney vezetési tanácsadó cég kutatói új jelentésükben úgy becsülik, hogy az éves óceáni műanyaghulladék a felére csökkenhetne, ha az összes műanyag csomagolóanyag 10%-át újrafelhasználnák.
A megállapítások interjúkon, adatelemzésen és földrajzi régiókra kiterjedő forgatókönyv-modellezésen alapulnak. Három fő újrafelhasználási forgatókönyvet és ezek hatását a globális műanyagszennyezés megoldására vázoltak fel a kutatók.
- Jelenleg a műanyag csomagolások több mint 50%-a egyszer használatos. A műanyag csomagolóanyagoknak csupán 14%-át gyűjtik újrahasznosításra. Ha az első forgatókönyv megvalósul és a műanyag csomagolások 10-20%-a újrafelhasználható lesz az évtized végére, a jelentés becslése szerint az óceáni műanyaghulladék 45-90%-át lehetne megtakarítani. Ez azt jelentené, hogy 7-13 millió tonna egyszer használatos műanyag csomagolóanyag kerülne ki az egyenletből.
- A második forgatókönyv szerint a műanyag csomagolások 20-40%-át teszik ki az újrahasználható termékek az évtized végére. Ez azt eredményezné, hogy az éves óceáni műanyagszemét több mint 90%-a, valamint a hulladéklerakókban lévő műanyaghulladék 25-50%-a megszűnne.
- A harmadik forgatókönyv a legambiciózusabb, amikor a csomagolóanyagok 40-70%-át lesz újrafelhasználható. A jelentés szerint ez az óceáni műanyagszennyezés 185-320%-ának és a hulladéklerakókban elhelyezett műanyag 50-85%-ának megelőzését jelentené.
Ezek a szcenáriók reményt adnak arra, hogy az újrahasználatra épülő körforgásos gazdaságra való áttérés hatalmas előrelépést hozhat a világ klíma- és környezeti válságának kezelésében. A jelentés azonban hangsúlyozza, hogy egy ilyen átálláshoz a társadalom minden rétegét érintő átalakulásra lenne szükség.
Az újrahasználható fogyasztási cikkek irányába való elmozdulás gazdaságunk három mozgatórugójának – a fogyasztók, a magánszektor és a közszféra – döntéseitől és intézkedéseitől függ. E csoportok mindegyikének egyedi szerepe van abban, hogy az újrahasználat valósággá váljon. Az újrahasználatra összpontosító gazdasági modell iránti igény sürgős, és évről évre egyre nagyobb. Minden érdekelt félnek válaszolnia kell a felhívásra.
mondta Beth Bovis, a Kearney globális társadalmi hatás és a fenntartható fejlődésért felelős vezetője.
A jelentés szerint három fő kihívást kell leküzdeni a nagyszabású újrahasználható műanyagtermékek megvalósítása terén.
- Ezek egyike a meglévő „az újrahasználatot támogató fogyasztói magatartás akadályai”, mint például az újrahasználható termékek kényelmetlensége vagy megfizethetősége. A kormányoknak és a vállalkozásoknak ezért felelősségük van abban, hogy a nyilvánosságot tájékoztató kampányokkal és pénzbeli ösztönzőkkel, például kedvezményekkel ösztönözzék az újrahasználatot támogató magatartást.
- A kutatók az újrahasználható termékek biztonságával kapcsolatos aggodalmakat is kiemelték a Covid-19 nyomán, mint olyan akadályt, amellyel a köz- és magánszektornak foglalkoznia kell. A kutatások megerősítették, hogy az újrafelhasználható termékek, beleértve az élelmiszer- és italtartályokat is, tökéletesen biztonságosak a világjárvány idején, amennyiben minden egyes használat után megfelelően fertőtlenítik őket.
- További kihívások közé tartoznak azok a tényezők, amelyek megakadályozzák a vállalkozásokat az újrafelhasználható modellek bevezetésében, például az infrastruktúra vagy az adózási ösztönzők hiánya. Ami a kormányzati korlátokat illeti, a politikai döntéshozóknak nehéz dolguk lesz, ha nem hoznak létre hatékony nyomon követési és jelentéstételi mechanizmusokat az újrahasználható eszközök hatásának nyomon követésére. A kormányok finanszírozási problémákkal is szembesülhetnek, amelyeket a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszerek bevezetésével lehetne kezelni, ahol a gyártók fizetnek az általuk okozott szennyezésért.
(fotó: pexels – Nataliya Vaitkevich)