A Dartingtoni Nyilatkozat „példa nélküli” mértékű kibocsátáscsökkentést sürget, hogy megakadályozza a globális átlaghőmérséklet 1,5 °C fölé emelkedését.
A Dartingtoni Nyilatkozat szerint az emberiség a „veszélyzónába” sodródik, ha az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig nem csökkentjük a 2010-es szint felére, és 2050-re nem érjük el a nettó zérót – olvasható az Euronews beszámolójában. Az Exeteri Egyetem és a WWF UK által koordinált nyilatkozat a Global Tipping Points Report 2025 jelentés nyomán született, amely nemrég arra figyelmeztetett, hogy a Föld elérte első, katasztrofális éghajlati billenőpontját a korallzátonyok „példátlan pusztulása” miatt. Eddig 583 tudós és 579 további támogató állt a nyilatkozat mellé, akik mindannyian PhD vagy magasabb tudományos fokozattal rendelkeznek.
Ha várunk, túl késő lesz!
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan néz ki valójában a „1,5 fokos életmód”?
Hogyan néz ki a valóban alacsony szén-dioxid-kibocsátású életmód, és vajon valóban megvalósítható-e pusztán személyes döntésekkel?
Az ENSZ szerint a fosszilis energiahordozók messze a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a globális éghajlatváltozáshoz: a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 68 százalékát és az összes szén-dioxid-kibocsátásnak csaknem 90 százalékát adják. A fosszilis energiahordozóktól mentes jövő esélyeinek értékelése hátrébb rangsorolódott a múlt havi COP30 klímacsúcson, amikor is a végső megállapodásból kimaradt a kivezetési menetrendről szóló vita. Ugyanakkor a merészebb országok láthatóan a fosszilis energia kivezetésének menetrendjét a COP-folyamaton kívül igyekeznek előmozdítani.
A nyilatkozat a szén légkörből való fenntartható kivonásának gyors felfuttatását is sürgeti a természetes szénelnyelők, például az erdők védelme és helyreállítása révén. Ha a szénelnyelők állapota leromlik, vagy erdőirtás sújtja őket, a tárolt szén visszajuthat a légkörbe. Ez már megtörtént az Amazonas esőerdővel (legalábbis bizonyos részeivel), amelyet egykor a Föld tüdejének neveztek, valamint Afrika és Délkelet-Ázsia számos erdejével.
Kapcsolódó bejegyzések
Felemás eredménnyel zárult a brazil klímacsúcs
Sikerült közös nevezőre hozni a résztvevőket, ehhez viszont a fontos változásokhoz szükséges konkrétumok jó részét elengedték.
A talaj egy másik szénelnyelő, amely jelenleg több mint 2800 gigatonna szenet tárol a felszíni egyméteres rétegben. A jelenlegi degradációs ütem azonban azzal fenyeget, hogy a talaj óriási szénkészletei a légkörbe kerülnek – évente 4,81 milliárd tonna CO₂-nek megfelelő mennyiségben –, ami nagyjából megegyezik az Egyesült Államok éves kibocsátásával.
A nyilatkozatban arra kérik a világ vezetőit, hogy a „pozitív billenőpontok” kiváltására összpontosítsanak, amelyek felgyorsíthatják az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra és magatartásformákra való átállást, és megakadályozhatják a Párizsi Megállapodásban rögzített 1,5 °C-os hőmérsékleti határ átlépését. „Jó példa erre a napenergia és az akkumulátoros tárolás árának zuhanása és gyors terjedése” – teszik hozzá a nyilatkozatban.
A teljes Dartingtoni Nyilatkozatból még többet megtudhatnak a témában.
(Euronews)
Fotó: Canva