Debrecennel kapcsolatban az utóbbi időben főként az akkumulátorgyárról szóló hírekkel lehetett találkozni. Az ekörül kibontakozó parázs vita minden mást elhomályosított, pedig a cívisváros számos fenntarthatósági kérdésben példamutatónak számít. Ezekből mutatunk néhányat.
A víz kulcsfontosságú erőforrás
A klímaváltozás egyre fokozódó hatásai az Alföldet sem kímélik. Egyre hosszabbak az aszályos időszakok, egyenetlenné válik a csapadékeloszlás. Debrecenben ez máris kézzelfogható problémát jelent: 2022-ben kiszáradt a városiak kedvelt pihenőhelyének számító Vekeri-tó, míg néhány évvel korábban hasonlóan járt a Fancsika nevű víztározó és a Hármashegyi-tó is. Ezzel párhuzamosan viszont a gazdasági és a lakossági vízigény is növekvőben van. A probléma megoldása komplex szemléletet kíván, ennek nyomán született meg a CIVAQUA-Tócó projekt.
Kapcsolódó bejegyzések
Levegőből állítanak elő vizet
Új fejlesztésű eszköz segítheti a vízhez jutást a legszárazabb területeken. A Massachusetts Institute of Technology kutatói által fejlesztett gép fontos szerepet tölthet be a vízhiányos területeken.
A program keretében az 1980-as években pénzhiány miatt félbehagyott vízgazdálkodási projekt megújításával és továbbfejlesztésével igyekeznek olyan fejlesztést megvalósítani, amely egyszerre biztosítja a vízgazdálkodás és a természetvédelem igényeinek kielégítését. Mindezt komoly vízügyi infrastruktúra biztosítja, mely a Keleti-főcsatorna vizét a debreceni Tócó-vízfolyásig vezeti, annak állandó vízpótlást biztosítva.
Zöldenergia hajtja a gazdaságot
A 21. század első felében a magyar ipar egyik meghatározó ágazata az autóipar. Ebből Debrecen sem maradt ki, hiszen itt épül a BMW Group hatalmas új gyára, ahol a tervek szerint akár évi 150 ezer, teljesen elektromos jármű gördülhet majd le a szalagról. A dolog kuriózuma, hogy ez lesz a cég első gyára, mely egyáltalán nem használ majd fosszilis energiaforrásokat, kizárólag zöldenergia segítségével működik majd.
Kapcsolódó bejegyzések
Egymást erősíti az elektromos autók és a napenergia terjedése
Azért mert e-car-unk van, nem biztos hogy teljesen zöld. Fontos, hogy milyen forrásból származik az áram, de jó irányba mutatnak az európai trendek.
Ennek egy részét a helyszínen termelik meg, de bizonyára komoly szerepet kaphatnak majd a környéken szinte gombamód szaporodó naperőművek is. Tavaly év végén például egy 24 megawattos napelemparkot adtak át a város reptere mellett, amely akár 15 ezer háztartás energiaigényét képes fedezni. Két hasonló kapacitású erőmű tervezése már folyamatban van.
Természetet és embert védő erdők
2019-ben új környezetpolitikát hirdetett Debrecen, mely a környezet és a lakosság egészségének védelmét célozta. Ennek keretében indult két erdősítési kezdeményezés is, az „Ültessünk 10 ezer fát Debrecenben!” és a véderdősítési program. Ezek keretében összesen 28 ezer új fát és több ezer cserjét ültetnek el. Véderdő veszi majd körül például a már említett autógyárat, de a CIVAQUA-projekt keretében a Tócó-patak környékét is.
Kapcsolódó bejegyzések
Mókusugrás – Egy notórius faültető könyve
Jakabovics Tibor most mutatta be Mókusugrás című könyvét, melyben a mindennapi faültetésről beszél, irodalmi köntösben.
A fásítás nyomán számos településrész lakossága élhet egészségesebb környezetben, hiszen a fák a megkötött szén-dioxid mellett több tonna szálló port is semlegesítenek, de a zajszennyezés tompításában is komoly szerepük lesz.
