Az urbanizáció és az éghajlatváltozás felgyorsított egy olyan folyamatot, ami egyébként is jelen volt, bár nem ilyen mértékben: a denevérek meghódítják a városokat.

Miért vonzódnak a denevérek a városokhoz?

A városi környezet vonzóvá válik a denevérek számára, mivel számos hasonlóságot mutat természetes élőhelyeikkel, melyekből egyre kevesebb van a folyamatos erdőpusztító tevékenységek miatt. Az épületek, mint mesterséges sziklák vagy barlangok, rejtekhelyet biztosítanak számukra, ahol nappal pihenhetnek, illetve ahol biztonságban vannak a ragadozóktól.

Emellett a városi területek gyakran gazdagok élelemforrásban: a denevérek fő táplálékát jelentő rovarokat vonzzák a közvilágítás fényei. A rovarok tömege a lámpák köré gyűlik, megkönnyítve a denevérek vadászatát. Ez a „könnyű vacsora” lehetővé teszi számukra, hogy kevés energiaráfordítással sok táplálékhoz jussanak.

Kapcsolódó bejegyzések

Az élet nem csak lógás: pillantsunk be a denevérek világába!

A denevérek az egyetlen ma élő aktív repülésre képes emlőscsoport, de nem csak emiatt érdekesek.

Alkalmazkodás a városi környezethez

A denevérek kiválóan alkalmazkodtak a városi környezethez. Egyrészt kihasználják a különböző építészeti megoldások adta lehetőségeket, például a résekben, repedésekben és a tetők alatt található üregekben rejtőzködnek. Másrészt az echolokációs képességük lehetővé teszi számukra, hogy hanghullámokat bocsássanak ki, és azok visszaverődését érzékelve jól tájékozódjanak a városok szűk utcáin is.

Azonban a városi környezet nem minden eleme könnyíti meg a denevérek életét. A modern építészet sima üveg- és fémfelületei akusztikus tükörként működnek, visszaverve a denevérek által kibocsátott ultrahangokat, de anélkül, hogy hasznos tájékozódási információt nyújtanának. Ezáltal ezek a felületek láthatatlanná válnak számukra, és gyakran előfordul, hogy a denevérek nekirepülnek ezeknek a sima struktúráknak.

Az ilyen ütközések különösen veszélyesek lehetnek, mivel a denevérek sérüléseket szenvedhetnek el. Erre a problémára már léteznek megoldások: például a sima felületekre helyezett matricák vagy más vizuális jelzések megszakítják a felület egybefüggő akusztikus visszaverődését, ezáltal segítik a denevérek számára a felület érzékelését és elkerülését. Ezek a módszerek hasonlóan működnek, mint a madarak ellen használt üvegmatricák, és hatékonyan csökkenthetik a denevérek ütközéseinek számát a városi környezetben.

Éghajlatváltozás és a denevérek terjedése

Az éghajlatváltozás is kulcsszerepet játszik abban, hogy a denevérek egyre inkább behúzódnak a városokba. A globális felmelegedés következtében a telek enyhébbé váltak, ami csökkenti a denevérek téli hibernációs igényét. Régebben a denevérek hosszabb ideig inaktívak voltak a hidegebb hónapokban, de a melegebb telek lehetővé teszik, hogy tovább maradjanak aktívak még a városokban is. Ezenkívül a városi hőszigetek – a városok magasabb hőmérsékletű területei – kedvezőbb környezetet teremtenek számukra.

A felmelegedés hatására azonban nemcsak a viselkedésük változik, hanem a földrajzi eloszlásuk is. Észak felé haladva általában csökken a denevérek fajdiverzitása, azonban a globális felmelegedés következtében egyre több denevérfaj érkezik délről, így bővítve a helyi ökoszisztémák diverzitását. Tehát olyan új fajok jelenhetnek meg bizonyos országokban, amelyek korábban nem voltak ott honosak.

Magyarországon is megfigyelhető, hogy újabb déli eredetű denevérfajok (pl. a fehérszélű törpedenevérek) jelennek meg a változó klímának köszönhetően.

Mely denevérfajok gyakoriak Magyarország városaiban?

Magyarországon 28 denevérfaj van, mely közül több is sikeresen alkalmazkodott a városi élethez. Az egyik leggyakoribb városi denevérfaj a rőt koraidenevér (Nyctalus noctula), mely különösen a parkokban, zöld területeken szeret tanyázni, de az épületek repedéseiben is sokszor előfordul. Emellett gyakori fajok még a közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus), a fehértorkú denevér (Vespertilio murinus), a fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii), a közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) és az alpesi denevér (Hypsugo savii). Ezek a fajok szívesen vadásznak a városi rovarpopulációkra, és rendszeresen megfigyelhetők a közvilágítás körül.

Az épületek mely részeit kedvelik?

A denevérek általában az épületek magasabb, nehezebben megközelíthető részeit részesítik előnyben, ahol zavartalanul pihenhetnek nappal. A tetőszerkezetek, a padlások, a homlokzatok és a panelek redőnytokjai melletti rések mind népszerű búvóhelyek. Azonban nem csak ezek a rejtekhelyek lehetnek vonzóak számukra; mesterséges denevérodúkat is kihelyezhetünk az épületek falaira.

Ezek az odúk hasonló funkciót töltenek be, mint a madárodúk, és különösen hasznosak lehetnek azokban a városi környezetekben, ahol kevés természetes búvóhely áll rendelkezésre. Az odúkat érdemes legalább 4-5 méter magasan elhelyezni, napos oldalon, mivel a denevérek szeretik a melegebb, védettebb helyeket. A délkeleti vagy délnyugati tájolású homlokzatok különösen kedvezőek, mivel ezek megfelelő napsütést biztosítanak az odú melegen tartásához.

A denevérek szerepe a városi ökoszisztémában

A denevérek jelenléte a városokban nemcsak érdekesség, hanem fontos ökológiai szerepük is van. Kiemelkedő rovarirtók, segítenek kordában tartani a rovarpopulációt, különösen a szúnyogokét és egyéb kártevőkét. Egyetlen denevér akár több ezer rovart is elfogyaszthat egy éjszaka alatt, így jelentősen hozzájárul a városok ökológiai egyensúlyához. Mivel természetes kártevőirtók, a denevérek csökkenthetik a kémiai rovarirtók használatát is, ami környezetvédelmi szempontból is előnyös.

Azt, hogy miképp védik a denevéreket a városokban és hogyan hatnak a jövő városai az életükre, azt elolvashatod a Turistamagazin cikkében.

Kiemelt kép: canva