Az élelmiszer-pazarlás kolosszális méreteket öltött. A probléma nagysága olyan erőforrásokat követel, amelyek képesek fenntartható válaszokat adni. A hulladéklerakókban történő lebomlás révén a kidobott élelmiszer hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, a biológiai sokféleség csökkenéséhez és a környezetszennyezéshez is.
De van megoldás a problémára. Mivel az élelmiszerpazarlás jelentős része már a tányéron elkezdődik, a kutatók most egy új digitális technológiát használnak arra, hogy a fenntarthatóság visszakerüljön az étlapra.
A nagy népsűrűségű városok az élelmiszer-hulladék szempontjából a fő bűnösök közé tartoznak, de pont a nagyvárosok adhatják az egyik megoldást: az élelmiszer-megosztást. A dublini Trinity College földrajz, környezet és társadalom tanszékének professzora, Anna Davies által vezetett egyik ambiciózus intézkedés a hulladékgazdálkodási rendszerekhez való hozzáférés megnyitása a városokban.
Davies professzor áll a SHARECITY nevű díjnyertes projekt mögött, amely a városi élelmiszer-megosztási kezdeményezéseket vizsgálja. E kezdeményezések közül soknak a középpontjában az élelmiszerhulladék csökkentése áll: élelmiszer-újraelosztó központok létesítésével, vagy az ehető feleslegek felhasználásával működtetett közösségi konyhák révén. A tanulmány az alkalmazások, weboldalak és közösségi médián keresztül történő városi élelmiszer-megosztásokat vizsgálja, és hogy mit jelenthet ez a csúcstechnológiás válasz a fenntartható élelmiszer-átalakulás szempontjából.
A projekt 2016-os indulása óta Davies professzor és csapata a dublini bázisról Európa, Ázsia, Ausztrália és Észak-Amerika városaira is kiterjesztette kutatásait. Az ötletből, amely a technológia szerepének és hatásának feltárására indult a városi élelmiszer-megosztási kezdeményezésekben, egy kiterjedt, nyílt hozzáférésű és interaktív adatbázis lett, amely hat kontinensen térképezi fel az elérhető élelmiszer-megosztást.
Forrás (technology.org)