Magyarországon volt az egyik legdrágább a nem-lakossági szereplőknek a villamos energia egész Európában az idei első félévben a különböző fogyasztási sávokban – derült ki a Portfolio vizsgálatából.

A napokban frissült a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal, valamint az Eurostat nem-lakossági áramár-adatbázisa, amelyek együtt uniós szinten teszik összehasonlíthatóvá az egyes éves fogyasztási sávokban, hogy hol mennyi a nettó áramár, illetve egyéb terhekkel (díjak, áfa) együtt ez mire jön ki.

Kapcsolódó bejegyzések

A hálózat csapdájában a világ, kudarcot vallhat a klímaváltozás elleni harc

Miközben a világ önti a pénzt a megújuló energiába, a villamosenergia-hálózat fejlesztése a háttérbe szorult, pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a katasztrofális mértékű klímaváltozást. Az Európai Unió célzott akciótervvel igyekszik kezelni a helyzetet.

A villamosenergia terén öt fogyasztási sávot vizsgálnak évek óta, és csak a nettó árakra koncentrálnak, amelyeket természetesen tovább emelnek az egyéb díjak és az áfa. Az idén első félévi adatok alapján újra azt találták, hogy Magyarországon a harmadik-hetedik legmagasabb a céges áramár attól függően, hogy éppen melyik éves fogyasztási sávot vizsgáljuk.

A magyar idősorokat összefoglalva bemutatják, és ahogy azt a gázáraknál is láttuk: a legkisebb éves fogyasztási sávban volt a legmagasabb a nem-lakossági áramár, a legnagyobb fogyasztási sávban pedig a legalacsonyabb. Ahogy a gáz esetén, úgy itt is igaz lehet, hogy ez a magasabb áron kötött, fix áras áramszerződések nagyobb arányával, illetve a nagyobb cégeknél a tudatosabb energiabeszerzésből is adódó helyzettel függhet leginkább össze. Utóbbi azt jelenti, hogy a nagyobb cégek hamarabb megérezték 2022-ben az áramárak elszállását a változó áras szerződések nagyobb aránya miatt, de aztán a piaci árak esése is hamarabb és intenzívebben beszűrődött a szerződéseikbe, és ez a nagyobb fogyasztási sávok átlagárát is jobban lehúzta.

A fenti egységárakat érdemes tágabb kontextusba helyezni, hogy regionális költségoldali versenyképességi szempontok alapján is meg tudjuk vizsgálni: mennyire drágán jutnak hozzá a magyarországi nem-lakossági szereplők a földgázhoz.

1. Az Eurostat 41 országot bemutató adatbázisában (nemcsak uniós tagállamok vannak benne, igaz nem minden országra van még meg az idei első félévi adat) azt találták, hogy az általuk vizsgált legkisebb éves fogyasztási sávban (20-499 MWh) a magyar átlagár (0,2296 euró/KWh) az ötödik legmagasabb lett a jelenleg elérhető uniós tagállamok között. Előttünk csak Írország, Németország, Horvátország és Ausztria található kicsivel (az alábbi ábrákon csak a szűkebb régiónkat tűntetjük fel).
2. A következő éves fogyasztási sávban (500 – 2000 MWh) a magyar átlagárnál (0,2055 euró/KWh) csak az ír és a horvát magasabb.
3. A még nagyobb éves fogyasztási sávban (2000 MWh – 19999 MWh) a magyar átlagárnál (0,1680 euró/KWh) csak a német, ír, horvát, a luxemburgi, és az osztrák volt kicsit magasabb.
4. Az éves szinten 70 000 – 150 000 MWh közötti fogyasztási sávban a magyar átlagár (0,1463 euró/KWh) csak a hetedik legmagasabb, megelőznek minket az írek, csehek, németek, osztrákok, horvátok, luxemburgiak.
5. Az egyik legnagyobb éves fogyasztási sávban (70 000 – 150 000 MWh) a magyar nem-lakossági átlagos áramár (0,1352 euró/KWh) az ötödik legmagasabb, előttünk csak a csehek, írek, lettek és a szlovénok álltak.

Az ábrákat itt lehet megnézni.

Kiemelt kép: canva