Csatornák, mellékágak, erdők, lápok, nádasok és homokdűnék: csak néhány természeti képződmény, amelyeket a Duna-deltában találhatsz. Az élővilág rendkívül gazdag, ez az a hely, ahol ember, állat, növény és víz együtt lélegzik. Hogy mitől különleges, miért fontos, hogy fennmaradjon, és hogyan ismerheted meg Te is testközelből, az a cikkből kiderül.

Az óriási kiterjedésű Duna-delta Európa legnagyobb vizes élőhelye. 1991 óta a világörökség része, közel 3500 négyzetméteren terül el. Maga a delta a folyó hordalékából alakult ki, területe évente 40 négyzetméterrel nő, ami több mint 60 millió tonna hordalékot jelent!

Mi az a deltatorkolat? A folyó és a tenger találkozásánál létrejövő szárazföld általában az iszap és a hordalék „nászából” jön létre, a folyó itt több ágra is szakadhat, ahogyan a Duna esetében is. Ha a tenger árapálya enyhe, kialakul a deltatorkolat.

A vízhálózat is jelentős számokat tud felmutatni: 45 természetes folyás, amely összesen 1742 km hosszan tekereg 26 mesterséges meder társaságában. A deltában található tavak számát a mezőgazdaság kissé megnyirbálta: a ’60-as években ez a szám 668 tavat jelentett, ám mostanra már 479 tóval számolhatunk. Ám kiterjedésük így is lenyűgöző, ugyanis 25 666 hektárról beszélünk.

A torkolatot három fő ág alkotja (habár ez a szám 2500 évvel ezelőtt hét volt):

1. A Chilia-ág, mely a legnagyobb, és a vízhozam 60%-áért felelős.
2. A Sulina-ág, amely a torkolat közepén helyezkedik el, és medrét állandóan kotorják, hogy hajózható legyen. 71 km hosszú, és a víz 18%-át szállítja.
3. A Szent-György ág pedig 112 km hosszú, és a torkolatánál találhatók a híres Sacalin-szigetek.

Kapcsolódó bejegyzések

Torkolat a sivatagban: a csodálatos Okavango-delta

A világ legnagyobb szárazföldi deltatorkolata Földünk egyik utolsó paradicsomi élőhelyévé varázsolja a Kalahári-medence északi részét.

A három fő ágat számtalan kisebb-nagyobb mellékág egészíti ki csatornák, lápok, nádasok és erdők között, melyek különleges, sokak által ismeretlen labirintust alkotnak. Egyes területek még a Duna-deltán élő és őslakosnak számító emberek előtt is rejtve maradnak. Ez adja a vidék különleges atmoszféráját, érintetlensége és élővilága felbecsülhetetlen.

Hol találod a Duna-deltát?

A Duna-delta nagyobb része Romániában, kisebb része (20%-a) Ukrajnában található. Számos település van a környéken, amelyek kikötővárosként vagy turisztikai célpontként is működnek, hiszen a Fekete-tenger a turistákat is vonzza. Tulcsa vagy Sulina például közkedvelt üdülővárosok, az itt kialakított mesterséges csatornák jól hajózhatók.

A két csatorna a román részen található, ám 2004-ben nagy port kavart az ukrán csatorna létrehozása, a Bisztroje-csatorna munkálatai ugyanis károsíthatták volna a Duna-delta élővilágát. Az építkezés hol elindult, hol abbamaradt, ám végül sikerült megállapodniuk az országoknak abban, hogy szakmai szempontok alapján döntenek. A csatorna megépülése szinte borítékolható, az azonban nem biztos, hogyan és mikor fog elkészülni.

Érthető, hogy az itt élők számára mit is jelent a torkolat vidéke: megélhetést, életmódot, múltat és jövőt. A folyó tisztelete mellett a Duna ágai közötti rész védett terület. Az itt található nemzeti parkban 21 rezerváció van, ami egyértelművé teszi, hogy az itt elterülő vizes élőhely különleges és védendő: 1991 óta az UNESCO Világörökség része.

Tudtad, hogy a Duna 2857 kilométert tesz meg, mielőtt a Fekete-tengerbe ömlik?

Gazdag flóra és fauna

A természetkedvelők mekkája, hiszen olyan különleges élővilággal találkozhatsz itt, mint sehol máshol Európában. Több mint 1200 növényfaj, 300 madárfaj és 45 édesvízi hal gazdagítja a területet. A nád, a káka és a fűzfa uralja a tájat: a világ legnagyobb nádasa is itt terül el a maga 180 000 hektárjával. Még belegondolni is borzongató, mennyi élőlénynek adhat otthont egy ilyen hatalmas terület. A homokdűnéket erdők gazdagítják, ezzel tovább növelve az itt élő fajok sokaságát.

Az itt váltakozó tavak és csatornák labirintusa adja a Delta igazi különlegességét és a szerteágazó biológiai sokféleséget. A Duna-delta több mint 3000 km²-en a természetes vízi és szárazföldi ökoszisztéma élőhelye, szerepe a valódi ökológiai rekonstrukció.

Európai szinten 30 védett és 8 szigorúan védett vizes vagy szárazföldi élőhelyről beszélünk, melyeknek egy része csak itt található meg. Azt, hogy milyen fontos élőhelyeket rejt ez a vidék, jól példázza, hogy a Dunába vándorol fel ívás idején a viza, a vágó- és a sőregtok, a színtok. A halállomány rendkívül jelentős itt, sok esetben egyedülálló.

Kapcsolódó bejegyzések

Több tízezer kilométert vállalnak minden évben

A költöző madarak nemritkán 10–20 ezer kilométeres utazásra vállalkoznak, de a csúcstartó annyit repül, mint a Föld kerülete.

A madarak paradicsoma

A környezet madárpopulációja rendkívül összetett és sokszínű. Az őszi és a tavaszi vándorlások során rengeteg fajt figyelhetünk meg: a nagy kócsag, a cigányréce, a hattyú, a nagy kormorán és a fehér egyiptomi keselyű Ázsiából érkezik, gyakori vendégek itt.

A szibériai régió is képviselteti magát: a migráció alatt énekes hattyúk, füstös cankók, sárszalonkák, nagy baglyok, tőkés récék érkeznek. A déli régióból pedig a rózsás pelikán, a borzas gödény, az üstökös réce, a fehér gólya, a daru, a partifecske látogat ide, de a sarkvidéki madarak, mint a vörösnyakú lúd, a szalonka, a kakukkréce és a lilik is megjelenik.

Az itt élő több mint 300 fajból 218 itt is fészkel, a többi pedig a vándorló madarak közül kerül ki. A Duna-deltában él a világ kis kárókatona-népességének 60%-a. A pelikánok és a kárókatonák a környék jelképei. A költési időszakban pedig nincs olyan ember, akinek ne esne le az álla: a több ezer madár és az atmoszféra mágnesként vonzza a természet szerelmeseit.

A világörökség része, de tényleg vigyázunk rá?

A természeti gazdagság védelme mellett a kulturális örökség is jelentős a Duna-deltában. A vízparti halászó életmód visszavonhatatlan lenyomatként alakítja az itt élők életmódját: a hagyományokban, a gasztronómiában vagy az alkotó tevékenységekben is visszaköszön mindez.

Köztudott az is, hogy több nemzetiség él a Duna-deltában és a környékén: lipovánok, ukránok, törökök, tatárok, sőt Gorgován jelentős magyar közösség is él, akiknek ma is élő tradíciójuk és kultúrájuk van.

Habár a torkolatvidék értékei vitathatatlanok, az infrastruktúra fejlesztése megnehezíti a vízminőség fenntartását, és szikesedéshez, a sokféleség csökkenéséhez vezet. A folyószabályozás, a csatornák kialakítása az itt élőkre is hatással volt, a halászközösségek életét teljesen átalakította, sok helyen meg is szüntette.

A Duna-deltát övező sztyeppék területein nagy vadlovak, saiga antilopok, őstulkok és vadszamarak csordái éltek. Súlyos szárazság vagy nagy hideg idején ezek a csordák behatoltak a delta peremére és nagyobb dűnerendszerébe, és különleges szerepet játszottak az itt lévő tájak kialakításában.
A mezőgazdasági fejlesztések azonban a nagy növényevők eltűnéséhez vezettek, és megszakadt a kapcsolat a sztyeppék és a delta vizes élőhelyei között.

Visszaállítható, amit tönkretettek?

Ezt a ritka ökoszisztémát élő tájként lehetne helyreállítani, amelyet a növényevők és a madarak együttélése tarthat fenn olyan fontos fajok visszatelepítése mellett, mint a saiga antilop, a vadszamár és a pártás daru.

Szerencsére vannak törekvések erre, hiszen az említett folyamatok, a visszatelepítések előremozdítják a vadon élő állatok visszatérését, növelik a biológiai sokféleséget, és támogatják a helyi, természetalapú gazdaságok fejlődését. Az elavult gátak eltávolításával, a Duna és a környező tavak közötti összeköttetés és vízcsere javításával, a természetes legeltetés újjáélesztésével, a nagytestű növényevők elvadításával teljesen új esélyeket kap a delta.

Az ehhez hasonló projektek folyamatosak, akár a rétisas-párok szabadon engedéséről, akár az ökoturizmusról legyen szó. Szerencsére nem csak az itt élők látják a torkolatvidék nyújtotta sokszínűséget és az egyedülálló élővilágot.

Így tapasztalhatod meg a Duna-delta csodáját

A fentiek értelmében igen népszerű turisztikai célpont lett a Duna-delta. Madárlesek, csónakos kirándulások, megfigyelések és vízi túrák kiindulópontja a Duna torkolata. Sokan autóval vagy busszal érkeznek, de van, aki Bukarestbe repül, és onnan buszozik a deltához. A torkolatvidék megközelítése nem kevés idő, hiszen Budapestről indulva 13 órás autóútról beszélünk, de az útközben megejtett pihenő segíthet.

Sokan Sulivában és Tulcsában szállnak meg: a cél lehet tengerparti pihenés vagy vadregényes természetismereti körút, kinek mihez van kedve.

Összességében azonban elmondható, hogy egy ilyen területet leginkább az itt élők szemüvegén keresztül érdemes megismerni: a helyiek idegenvezetésével, gasztroajánlásaival lehet igazán élvezni ezt az utazást. A Duna-delta lenyűgöző világa egészen biztosan életre szóló kaland: kevés ilyen érintetlen vizes élőhely van a világon, amely az élővilág és a benne élők különleges kapcsolatán alapszik.

Kiemelt kép: canva