A Balaton kapcsán legtöbbször a turistatömeg, a dráguló szállások és szolgáltatások jutnak eszünkbe, pedig több probléma is jelen van a tó körül, amikre még mindig nem jut kellő figyelem. Vegyük csak a folyamatosan gondot jelentő nádirtásokat, az egyre többször megjelenő algásodást, illetve az itt élő állatok természetes élőhelyének visszaszorulását, folyamatos veszélyeztetését. Hogy mi a helyzet most a Balatonnal? Milyen állapotban van? Erről Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa beszélt a hellovidek.hu-nak:
Minden négyzetméternyi természetes partvonal az kincs és érték, mert a Balatonnak nagyjából csak az egyharmada természetközeli partvonal, kétharmada pedig be van kövezve, ember által lakott. Tehát, ha a természetesből akár egy négyzetmétert is ellopunk, akkor a természetet, illetve saját magunkat lopjuk meg.
Egy természetes tónak szüksége van a vízszint ingadozásra, és automatikusan engedélyezni kell egy éves nagyobb vízszint ingadozást a Balatonban, ami a nád hosszútávú meglétét biztosítja
– tette hozzá Tóth Viktor.
Megfelelő anyagi források és karbantartási kapacitások biztosításával, a nádasok szakszerű karbantartásával, aratásával, megújításával csökkenthető lenne a tó medrének szervesanyag terhelése. Az időben elvégzett munkák a teljes tó egészségét is szolgálják, ezáltal egyensúly teremthető a környezetvédelem-vízügy, gazdaság, turizmus érdekei között.
Vannak olyan algafajok, melyek képesek emberre is veszélyes toxinokat termelni. Nem tudjuk, mikor és miért teszik ezt az algák, de megteszik, és ezek akár súlyos tüneteket vagy „egyszerű” allergiás reakciókat is okozhatnak. Ezáltal az emberre komoly veszélyt jelenthetnek. Éppen ezért algavirágzás során kerüljük a fürdést!
– hívta fel a figyelmet a Limnológiai Intézet kutatója.
Kapcsolódó bejegyzések
Összehangoltabb kutatás és több pénz kellene a Balaton algásodásának megállításához
Az elmúlt napokban több Balaton-parti település strandján is nagyobb mennyiségű alga jelent meg, amely ismét felhívta a figyelmet arra, hogy változtatnunk kell a tóval való viszonyunkon.
A Balaton partközeli sávjában lévő nagyobb települések turisztikailag kiemelt szerepük miatt intenzíven fejlődnek, ennek következtében azok mérete folyamatosan növekszik. Emiatt különösen a kiemelt turisztikai desztinációként működő városok gyakorlatilag összeérnek. Az épített, művi felületek kiterjedésének növekedésével a városokra jellemző klimatikus szélsőségek fokozódása várható, emellett a városias élőhelyek mennyiségének növekedésével a természetközeli állapotú élőhelyek kiterjedése csökken.
Az új parti sétányok kialakítása nem feltétlenül egyeztethető össze a természetközeli állapot visszaállításával, illetve fenntartásával. Az elmaradott, kiemelt üdülőkörzeti települések felzárkóztatása könnyen konfliktusba kerülhetnek a Balaton, mint Natura 2000 terület és Ramsari területek* természetvédelmi kezelésének célkitűzéseivel.
(Forrás: hellovidek.hu)
*A köztudatban Ramsari Egyezményként bevonult egyezmény illetve hivatalosan: a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 1993. évi XLII. törvény (az alapegyezmény kihirdetéséről korábban az 1979. évi 28. törvényerejű rendelet