Dzsingisz kánnál csak a klímaváltozás volt hatalmasabb
Dzsingisz kánnál csak a klímaváltozás volt hatalmasabb

Történészek és kutatók egyre többször találnak összefüggéseket a múltbéli események és az éghajlat változásai közt. Most egy nemzetközi kutatócsoport a mongol hódítások sikeressége mögött is ilyen okokat sejt.

A 13. században úgy robogtak át a mongol hódítók a közép-ázsiai térségen, mint kés a vajon. Az addig itt, az Aral-tó medencéjében és a térséget átszelő folyók közt élő népek fejlett civilizációja az áradások vizét használta az öntözéshez.

A nedvesebb klíma miatt a nagy hozamú folyók nagyban megkönnyítették a mezőgazdaságot, ez pedig nagyfokú rezilienciát adott az itt élő civilizációnak. Ezt bizonyítja az is, hogy a 7-8. századi arab hódítások után a városállamok hamar újra virágzásnak indultak.

A 13. századra azonban a térség szárazabbá vált, a folyók hozama lecsökkent a korábbiakhoz képest és ebben a helyzetben találták szembe magukat az itt élők Dzsingisz kán seregeivel.

…a hosszan tartó szárazságok a mongol hadjáratok alatt és után csökkentették a helyi lakosság lendületét, és megakadályozták a nagyszabású öntözésre alapuló mezőgazdaság talpra állítását.

-mondta Mark Macklin professzor

A kutatást a brit Lincoln Egyetem, a University College London és az Oxfordi Egyetem tudósai holland és kazah kollégáikkal folytatták, és ennek során rekonstruálták a klímaváltozás hatását a térség áradásokra alapuló mezőgazdaságára.

Az eredmények szerint az apadó folyók ugyanolyan, ha nem még nagyobb mértékben voltak a felelősek a korábban virágzó városállamok elnéptelenedéséért.

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

(MTI/Greendex)

search icon