Már a műholdak is tisztán mutatják, hogy a kontinensek édesvizei gyorsan fogynak.
A Science Advances folyóirat „Unprecedented continental drying, shrinking freshwater availability, and increasing land contributions to sea level rise” címmel idén júliusban megjelent tanulmánya azt vizsgálta, hogy az elmúlt két évtizedben miként változtak a szárazföldek vízkészletei.
Kapcsolódó bejegyzések
25 éven belül felére csökkenhet a Föld édesvízkészlete
Jelenleg több mint 2 milliárd ember nem jut biztonságos ivóvízhez, és ez a szám sokkal magasabb is lehet.
Az Energiastratégia Intézet elemzése kiemeli, hogy a kontinentális területeken található édesvizek 2002 óta példátlan ütemben csökkennek, az északi féltekén pedig négy olyan régió is van, amelyekben a felszín alatti vízkészletek túlhasználata, az aszályok, valamint a jég- és a permafrosztolvadás együttesen rendkívüli mértékben gyorsítják a vízvesztést. A világ népességének már jelenleg is mintegy 75%-a él olyan térségekben, amelyek vízkészlete folyamatosan csökken.
Az említett cikket jegyző kutatók célja az volt, hogy írásukban feltárják, milyen hosszú távú trendek figyelhetők meg a Föld teljes szárazföldi vízkészletének változásában, milyen régiókban koncentrálódik a vízvesztés, hogyan változott meg az utóbbi időben az extrém száraz és az extrém nedves események gyakorisága, és mindez miként hat az édesvízellátásra, valamint a globális tengerszintre.
Kapcsolódó bejegyzések
Az édesvízi állatok negyedét fenyegeti a kihalás
A felszín alatti vizekre kevés figyelem irányul, pedig az ott élő fajok is fontosak.
Az elemzés alapját olyan műholdas adatsorok képezték, amelyek a Föld gravitációs terének finom változásait mérve képesek nyomon követni a felszíni és a felszín alatti vízkészletek, a hó- és a jégtakaró, valamint a talajnedvesség átrendeződését. A tudósok ezeket a műholdas információkat két másik adatbázissal egészítették ki; ezek közül az egyik a felszíni vízkészletekre és a talajnedvességre, a másik pedig a globális csapadékra és a párolgásra vonatkozó adatokat tartalmazza.
Ezek felhasználásával nagyobb térbeli felbontást sikerült elérniük, és ki tudták szűrni a műholdas megfigyelésekből fakadó torzításokat is. A kutatók ezután a szárazföldi vízkészletek alakulásában kimutatott trendeket a hidrológiai medencék éves megújuló vízkészletéhez viszonyították, és így számszerűsítették, hogy mekkora a vízvesztésnek a rendelkezésre álló vízkészlethez mért aránya.
Kapcsolódó bejegyzések
Édesvízi élővilág – Mit tehetünk azért, hogy megőrizzük a vizek tisztaságát?
Az édesvízi ökoszisztémák biológiai sokfélesége gyorsan fogyatkozik. Mit tehetünk a vizek védelmének érdekében?
A szakemberek a 2002 és 2024 közötti időszak adatsorait dolgozták fel. Ez a 22 éves periódus a műholdas megfigyelésekben ugyan szokatlanul hosszúnak számít, ám rövidebb annál a harmincéves időtávnál, amelyben a klímakutatás az éghajlati trendeket szokta vizsgálni. A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva