Egy thaiföldi nyaralás árnyoldalai: elefántparkok

Egy thaiföldi nyaralás árnyoldalai: elefántparkok
Egy thaiföldi nyaralás árnyoldalai: elefántparkok

A covid alaposan átrendezte a turizmust az utóbbi években. Ez egyrészt jó, hiszen kevesebbet és kevesebben utazunk távoli országokba, másrészt rájöttünk, hogy milyen jó dolog is a túrázás, legyen szó városi túrákról vagy klasszikus természetjárásról. Ahogy a járvány után visszarendeződik a nemzetközi turizmus, úgy fogadnak majd látogatót újra a távol-keleti országok elefántparkjai is. Ezekről a turistalátványosságokról készült dokumentumfilm, amelyet nemrég a Duna televízióban és a Járatlan utakon fesztiválon is bemutattak.

Szolgalelkű óriások: elefántparkok Thaiföldön

Az ázsiai elefántok, szemben afrikai társaikkal, évezredek óta tartott haszonállatok Délkelet-Ázsiában. Sokszor még manapság is használják őket építkezéseken, földműveléshez vagy fakitermeléshez. Ahogy a gépek átveszik a szerepüket ezekben a tevékenységekben, értelemszerűen egyre inkább háttérbe szorulnak. Az állatok kihasználása azonban nem vész el, csak átalakul.

Az állatokat az utóbbi évtizedekben – a korábbi, „kisebb hozzáadott értékű” termelői ágazatok után – a versenyképesebb, több profitot termelő szolgáltatóágazatban, a turizmusban kezdték el alkalmazni. Thaiföldön a piacokon is látni különböző állatokat, amelyekkel pár dollárért lehet fotózkodni. Előfordul, hogy valamilyen attrakciót mutatnak be a turistákkal. Az elefántokkal különböző cirkuszi produkciókban vagy elefántparkokban találkozhatunk. Róluk szól a Szolgalelkű óriások című dokumentumfilm is.

Egy elefánt önszántából sohasem kezd puszilgatni az ormányával vagy focizni. Ezek nem ösztönös cselekedetek, hanem mind betanított trükkök. Ahhoz, hogy az elefántok ezeket megtanulják, már kiskorukban elszakítják őket az anyjuktól. Az elefántidomárok, a mahutok jutalmazással és büntetéssel – sajnos a hangsúly az utóbbin van – betanítják nekik az említett produkciókat. Az elefántok büntetéséhez a segédeszköz az ankus, amely egy kampós végű bot, mellyel a fülük tövét ütik, ha valamit nem úgy csinálnak, ahogyan elvárják tőlük.

Azt, hogy egy elefántparkban minden kétséget kizáróan rosszul bánnak az állatokkal, onnan tudhatjuk, hogy a mahutok ankust tartanak a kezükben. Ezeket a helyeket jobb elkerülnünk, ha nem akarjuk támogatni ezt az iparágat. Ha szeretnénk valamilyen kapcsolatba kerülni az értelmes és jólelkű elefántokkal, és jó döntést is akarunk hozni, létezik alternatíva. Ezt is bemutatja a film.

Tradicionális szerszám az ankus: egyszerű és díszes változat is létezik belőle. Az elefántok fejét vagy fültövét ütik vele, hogy ösztönözzék az állatot.
Fotó: upali.ch

Etikus elefántparkok Thaiföldön

Az etikus elefántparkok az utóbbi időben jelentek meg, és abban különböznek közönséges változataiktól, hogy ezekben nem lehet „meglovagolni” az állatokat, és különböző attrakciókat sem mutatnak be nekünk. Másképpen kerülhetünk a közelükbe: időt tölthetünk velük, megetethetjük, megmosdathatjuk őket. 

Szinte minden, etikus parkban élő elefántra igaz, hogy korábban az ember szolgálatában állt. Az elefántokat megvásárolták, kimentették, így kerültek ezekre a helyekre. Természetesen itt is az „ember szolgálatában” állnak, hiszen tulajdonosaik pénzt szednek a programokért, azonban már nem bántják őket, ami nagy különbség az elefántshow-khoz képest.

Ezeket az állatokat már nem lehetne visszaengedni a természetbe, hiszen gyakran teljes életüket az emberek mellett élték le, így valószínűleg nem lennének képesek a vadonban boldogulni. Másrészt akár veszélyt is jelenthetnének fajtársaikra, hiszen betegségeket hordozhatnak.

Elephant Nature Park, Lek Sangduen Chailert parkja 

Az etikus elefántparkoknál is létezik jobb választás: az 1996-ban nyílt valódi etikus park. Itt teljesen szabadon, egy nagy birtokon „szafariszerűen” léphetünk kapcsolatba a hatalmas, szolgalelkű óriásokkal. Ezt a parkot Lek Sangduen Chailert hozta létre. A kezdetektől fogva megmentett elefántok kapnak itt helyett. 

Lek Sangduean Chailer
Jobbra Lek Sangduen Chailert a saját parkjában.

Lek sokszor került összetűzésbe. Nemcsak az állammal és más parkok tulajdonosaival kellett megküzdenie, hanem a családja is kitagadta. Lek azt is megosztja velünk a film végén, hogy amikor Ázsiában bébielefánttal szelfizve nem látjuk az állat mellett az anyját, ez valószínűleg azt jelenti, hogy a kiselefántot már elszakították az anyjától, és biztosak lehetünk benne, hogy kizsákmányolják. 

Ezért ha legközelebb távoli országokat kerestek fel, mindenképp gondoljátok végig, mi történik körülöttetek, mielőtt a részeseivé váltok! Utazzatok felelősséggel! Ha pedig elefántshow-ra adnátok a fejeteket, gondoljátok végig, mire szavaztok a pénzetekkel! Az állatok dolgoztatásánál természetesen valamennyivel jobb, ha az állatok show-ban lépnek fel, viszont az elefántshow-knál is humánusabbak az etikus parkok, ahol viszonylagos szabadságban élhetnek ezek a jámbor állatok. Ám ha Chiang Maiban jártok, a legjobb döntés egészen biztosan ellátogatni az Elephant Nature Parkba Lekkel.

Fotók: Szolgalelkű óriások

search icon