A Húsvét-sziget toronymagas kőfejeit és más régészeti elemeket elszenesített egy tűz, közölték a helyi őslakosok és a chilei hatóságok. A tűz – amelyet a közeli Rano Raraku vulkán okozott, hétfőn keletkezett, és több mint 100 hektárnyi területet pusztított a szigeten, megrongálva a híres kőből faragott szobrokat, a „Moai”-kat, amelyeket egy polinéz törzs több mint 500 évvel ezelőtt készített.
Ariki Tepano, aki a Rapa Nui Természeti Parkot kezelő őslakos közösség igazgatójaként áll szolgálatban, csütörtöki nyilatkozatában helyrehozhatatlannak nevezte a károkat, és arra figyelmeztetett, hogy a következmények túlmutatnak azon, amit a szemünkkel láthatunk.
A Rapa Nui Nemzeti Park, amelynek neve a sziget őslakosainak elnevezéséből származik, a Rapa Nui kultúra örökségét bemutató védett terület. Az UNESCO világörökségi listáján szereplő sziget mintegy 3500 kilométerre fekszik Chile partjaitól, és a világ legtávolabbi lakott szigete. A távoli sziget már régóta a világ minden tájáról érkező utazók bakancslistáján szerepel, elsősorban a hatalmas Moai-emlékművek miatt.
Carolina Pérez Dattari, Chile kulturális örökségért felelős államtitkára elmondta, hogy az ország Nemzeti Műemlékek Tanácsának (CNM) tisztviselői a helyszínen felmérik a sziget szent kőfiguráit ért tűz okozta károkat. A CNM szerint a szobrok összetételét károsan befolyásolhatja, ha magas hőmérsékletnek vannak kitéve.
A sziget nemzeti parkja, ahol a 386 tömör bazaltból faragott Moai található, jelenleg el van zárva a turisták elől, amíg a természetvédők vizsgálják a veszteségek mértékét. Nem sokkal azelőtt, hogy a koronavírus-járvány szüneteltette volna az utazást, a Húsvét-sziget a turisták rossz magaviseletével küzdött. Két évvel ezelőtt egy chilei szigetlakót letartóztattak, miután teherautójával nekiment az egyik kőfigurának, és összetörte az emelvényt, amelyen a szobor állt.
A polinéziai tengerészek körülbelül 900 évvel ezelőtt érkeztek először Rapa Nuiba, és régóta kíváncsivá tették a kutatókat, hogy a hatalmas szobrok miért kerültek oda, ahol vannak. A legújabb tanulmányok szerint azonban a szobroknak köze lehet ahhoz, hogy a sziget telepesei hol találtak tenger alatti édesvízforrásokat.
Kapcsolódó bejegyzések
A Galápagos-szigetek egyikére közel 200 év után újra betelepítették a leguánokat
Úgy tűnik, hogy a Galápagos-szigetek egyikére egy közel 200 évvel ezelőtt kihalt leguánfaj visszatérhet, méghozzá egy természetvédelmi csoport segítségével.
Az UNESCO szerint a polinéz társadalom a szigeten letelepedve a monumentális szobrászat és építészet erőteljes, fantáziadús és eredeti, minden külső hatástól mentes hagyományát teremtette meg. Ezek a mai napig lenyűgözik az embereket az egész világon.
(forrás: edition.cnn.com)