Egyre gyorsabban forog a Föld
Egyre gyorsabban forog a Föld

Sokáig úgy tudtuk, hogy a nap 24 órából áll, hiszen a Föld általában 86.400 másodperc, vagyis 24 óra alatt fordul meg a tengelye körül. Amióta azonban az 1960-as években feltalálták a pontos atomórákat, kiderült, hogy a Föld napi forgásának hossza ezredmásodpercekkel változhat. Egészen a közelmúltig ez a teljes forgás valamivel több volt, mint 24 óra, de 2020-ban a Föld elkezdett felgyorsulni.

2020 előtt a legrövidebb nap rekordját 2005. július ötödikén mérték, amikor 86.400 másodperchez képest 1,0516 ezredmásodperccel kevesebb idő alatt fordult meg a bolygónk a tengelye körül. 2020-ban ez a rekord összesen 28-szor dőlt meg. A tudósok előrejelzése szerint 2021-ben még gyorsabbak lesznek a napok. Becsléseik szerint a napok átlagosan 0,05 milliszekundummal rövidebbek, így 2021-ben 19 ezredmásodperccel kevesebb időnk lesz.

Felmerülhet a kérdés, hogy számít-e egyáltalán ez a pár ezredmásodperces különbség. A Föld atomórái és a szoláris idő szinkronizálása szempontjából nagyon is, mivel a műholdak és más kommunikációs eszközök általában a Nap és a csillagok helyzetén alapulnak. A két idősorozat nyomon követését a Nemzetközi Földforgási és Referenciarendszerek Szolgáltata (IERS) végzi.

A nap valódi hosszának megállapításához az IERS szakemberei meghatározzák a Föld forgásának pontos sebességét azáltal, hogy megmérik azokat a pontos pillanatokat, amikor egy rögzített csillag minden nap áthalad egy bizonyos helyen az égen világidőben (UT1) kifejezve. Az UT1-et összehasonlítják a nemzetközi atomidővel (TAI). A nap valódi hosszát az UT1 TAI-tól való 24 órás eltérése alapján határozzák meg.

Ha a Föld forgása nincs szinkroban az atomórák ütemével, akkor pozitív vagy negatív szökőmásodpercet alkalmaznak az összehangolás érdekében. Miközben a szökőmásodpercek hozzáadása vagy kivonása fontos a műholdak működése szempontjából, negatív hatással lehet a kommunikáció más formáira. Amikor 2012-ben egy szökőmásodpercet adtak hozzá, a Reddit, a Yelp és a LinkedIn weboldalak is összeomlottak.

Érdekes módon a tudósok nem aggódnak túlzottan a gyorsuló Föld forgás miatt. A jelenség több okra visszavezethető, többek között a Hold vonzására, hóesésre, erózióra és a klímaváltozásra is.

(EcoWatch)

search icon