Az éghajlati válság következtében egyre többen hajlanak a fogyasztási szokásaik megváltoztatására. Az úgynevezett „élelmiszerlábnyomra” vonatkozó kérdések viszonylag egyszerűnek tűnhetnek, a valóságban azonban nem így van.
Nemcsak maga az élelmiszer-termelés folyamata igényel sok erőforrást, az élelmiszerek megrohadásával, illetve szemétként való elégetésével metán szabadul fel. Ázsiában keletkezik a világ élelmiszer-hulladékának 50%-a, amelynek nagy részét az iparosodott területek termelik, és amely a kontinens gazdagodásával egyre nagyobb mértékben fog növekedni.
Az ENSZ szerint, ha a világ felhagyna az élelmiszer-pazarlással, akár 11%-kal is csökkenthetnénk a szén-dioxid-kibocsátást. A kevesebb élelmiszer-pazarlást eredményező étrend választása ezért fontos része az általános élelmiszerlábnyom csökkentésének.
Kapcsolódó bejegyzések
Sok élelmiszer végzi a kukában itthon, érdemes tennünk ellene
Honfitársaink 59%-a dob ki élelmiszert, ráadásul majdnem minden negyedik magyar, 23% kifejezetten sokat.
2018-ban a Vermonti Egyetem, a New Hampshire-i Egyetem és az USDA által közösen végzett tanulmány azt vizsgálta, hogyan függhet össze étrendünk megválasztása az élelmiszer-pazarlás mennyiségével. A kutatók lineáris kapcsolatot mutattak ki a magasabb minőségű étrend (egészségesebb étrend) és a nagyobb élelmiszer-pazarlás között. A legalacsonyabb minőségű, túlnyomórészt állati termékekből és túlságosan feldolgozott gyorséttermi ételekből álló étrendet fogyasztók átlagosan 295 gramm élelmiszert pazaroltak el naponta, míg a legmagasabb minőségű, gyümölcsökből és zöldségekből álló étrendet fogyasztók 535 gramm élelmiszert dobtak a szemétbe.
Azonban az is kiderült a tanulmányból, hogy bár az alacsony minőségű étrend az adatok szerint kevesebb hulladékot termelhet, ezek az étrendek – amelyek jellemzően több állati és állati eredetű terméket tartalmaznak – az állattenyésztés és a takarmánytermesztés jellegéből adódóan nagyobb arányú termőföld-pazarlást okoznak.
További összetettséget jelent az élelmiszer-hulladék komposztálhatósága. Míg a gyümölcsökből és zöldségekből származó növényi termékekből származó hulladék komposztálható, a legtöbb országban nem engedélyezik a hús- és tejtermékekből származó hulladékok komposztálását a kommunális rendszerekben. A tejtermékek és a húsok a teljes élelmiszer-hulladék 31%-át teszik ki.
Dr. Daisy Tamot, a Hongkongi Baptista Egyetem adjunktusa és a Breadline nevű, élelmiszer-pazarlással foglalkozó applikáció alapítója szerint minden olyan élelmiszer, amelynek előállításához kevesebb erőforrásra van szükség, kevésbé pazarló, tehát minden, amit teljes egészében elfogyaszthatunk. Emellett legjobb, ha saját termesztésű élelmiszereket fogyasztunk, vagy helyben szerezzük be a nyersanyagot, ezzel lerövidül az ellátási lánc.
Mint ismert, a világon a leginkább fenntartható táplálkozás a növényi alapú étrend. De ha az élelmiszer-pazarlást is szeretnénk visszaszorítani, akkor létfontosságú, hogy a megfelelő mennyiségű friss gyümölcsöt és zöldséget vásároljuk, készítsük el és tároljuk, amit képesek vagyunk elfogyasztani.
(Forrás: Green Queen)