A nagy kócsag a magyar természetvédelem címermadara, mely azonban az 1950-es évekre majdnem eltűnt az országból. Ennek oka, hogy dísztollai miatt korábban vadászták a fajt.
Az 1950-es évekre már csak a Kis-Balatonnál fészkelő fajt a védelmi intézkedéseknek hála sikerült megmenteni és mára újra erős a hazai állománya, ezres nagyságrendű a fészkelő egyedek száma. Ezzel együtt a madár hazánkban továbbra is védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
Kapcsolódó bejegyzések
Egyre nagyobb veszélyt jelent a klímaváltozás a madarakra
Tavaly az Egyesült Államok dél-nyugati részében vándorló madarak tízezrei pusztultak el. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az állatok egyszerűen éhen haltak.
A nagy kócsag február végén, március elején tér vissza a telelőhelyéről, ezután pedig jellemzően nádasokban fészked épít magának. Április közepéig lerakja 2-5 világoskék tojását, melyeken közel egy hónapig kotlik. A fiókák a kikelés után nagyjából 34-35 napos korukban válnak röpképessé.
A Kőrös-Maros Nemzeti Park területén fészkelő nagy kócsagok is visszatértek már a telelőhelyükről és megkezdték a tojásrakást. A szakemberek szerint a nemzeti park területén több mint 150 pár költött tavaly.
A főként halakat, különböző vízirovarokat, rákokat, békákat zsákmányoló madarakat elsősorban sekély vizű területeken, gyepeken figyelhetjük meg, de feltűnnek mezőgazdasági területeken is, ahol elsősorban mezei pockokat és gyíkokat fognak el.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(kmnp.hu)