A szegedi geográfusképzés indulásának centenáriuma alkalmából a szegedi földrajzi kutatások múltját és aktuális helyzetét bemutató előadás-sorozatot szervez a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Földrajzi és Földtudományi Intézete.
A felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága arról tájékoztatta az MTI-t közleményében, hogy az ismeretterjesztő program célja egyrészt a szegedi geográfusiskola meghatározó professzorai életútjának, szakmai munkásságának, másrészt az őket követő geográfusnemzedékek legújabb tudományos eredményeinek bemutatása, hangsúlyosan a régió fejlődésében betöltött szerepükre.
Kapcsolódó bejegyzések
A „zöldegyetemek” élbolyába került a Szegedi Tudományegyetem
A Szegedi Tudományegyetem a UI GreenMetric 2021-es világrangsorában elért eredménye alapján a legzöldebb egyetemek között van a világon, úgy Európában, mint Magyarországon.
Minden hónap utolsó csütörtökén a résztvevők egy-egy 45 perces előadást hallgathatnak meg a nagy iskolateremtő geográfusokról, amelyeket a tanítványok tudományos munkásságáról szóló rövidebb előadások és műhelybeszélgetések követnek. Emellett megismerhetők lesznek a teljesség igénye nélkül az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének legújabb kutatási eredményei.
A sorozat február 29-én, azaz ma indul. A nyitóelőadásán Kogutowicz Károly munkásságát mutatja be Vajda Tamás, az SZTE Levéltárának igazgatója. Az egyetem földrajzi intézetét 1923-tól irányító professzor szeizmológiai obszervatóriumot, dél-alföldi meteorológiai észlelőhálózatot, tekintélyes könyv- és térképtárat hozott létre. Kogutowicz Károly messze megelőzve korát vallotta, hogy a földrajz nem elméleti szobatudomány, hanem a mindennapi gyakorlatban, a gazdasági életben is használható tudást nyújtó diszciplína. E törekvésének egyik példája volt a Szegedi Alföldkutató Bizottság 1928-as megalakítása, amely az egyetem számos tanszékét, több múzeumot, sok középiskolai tanárt is bevont a tudományos kutatásba.
Az előadást követően Pál Viktor és Szilassi Péter szemléltetik, hogy a mai kutatók milyen korszerű módszerekkel keresik a választ az alföldi tájak és települések aktuális környezeti, társadalmi kérdéseire. Az érdeklődők választ kaphatnak arra, hogyan hasznosul a földrajzi tudás napjainkban a mindennapi életben, és miként vesznek rész az SZTE geográfus szakján végzett hallgatók a jövő tervezésében.
Kapcsolódó bejegyzések
Rájöttek, hogyan lehetne elkerülni a pusztító aszályokat az Alföldön
A talajban tárolt víz hőhullámok idején is stabil elpárologtatása hozzásegíthet a zivataros ciklus meghosszabbításához.
A „Földrajztudomány a fenntartható jövő szolgálatában” mottóval megszervezett programsorozaton november végéig szó esik a szegedi talajtani és környezetvédelmi kutatásokról, a fenntartható várostervezésről, a Béke-barlang (az Aggteleki-karszt második leghosszabb barlangja) regénybe illő feltárásáról és a mai barlangkutatók előtt álló feladatokról. Előadás hangzik el továbbá Szeged klímájának változásáról és az özönnövények jelentette veszélyekről.
A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó kiemelten foglalkozott.
Forrás: MTI
Kiemelt kép: Canva