Évi 64 milliárd eurós bevételt, az utasszám és a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkenését eredményezné, ha az európai országok bevezetnének egy közös különadót azok számára, akik gyakran utaznak – írta a qubit.hu a New Economics Foundation (NEF) egy frissen megjelent elemzése nyomán.
A terv szerint az adót az egyes repülőjegyek után kellene megfizetni, de csak abban az esetben, ha az illető évente egy retúrjegynél többet vásárolna – ekkor viszont minden oda-vissza út után emelkedne a fizetendő adó.
Ez az elemzés szerint az európai utasok nagy részének nem jelentene különösebb terhet: 72 százalékuk csak évente egyszer, vagy egyszer sem utazik repülővel. Az igazán gyakran utazók adnák a bevétel több mint felét, ezzel pedig arra lehetne ösztönözni őket, hogy ha tehetik, inkább más közlekedési módot válasszanak.
Ebből lehetne fejleszteni
Magdalena Heuwieser, a tanulmány egyik társszerzője szerint az így keletkezett többletbevételt vasúti és egyéb tömegközlekedési fejlesztésekre lehetne költeni, hogy az adó elrettentő ereje mellett vonzóbbá tegyék Európában ezeket a megoldásokat. A tanulmányhoz készített felmérésből az is kiderül, hogy az adó elsősorban a gazdagokat sújtaná: az évi 20 ezer euró alatti jövedelmű háztartásoknak csak 15 százalékában utaznak annyit, hogy beleessenek a megadóztatottak körébe.
Az évi egy oda-vissza út adómentessége garantálná, hogy az intézkedés nem sújtja aránytalanul a szegényebbeket – ami egyébként már amúgy is megtörténik: a tanulmány szerzői szerint a szén-dioxid-kibocsátás hatásait azok is megszenvedik, akik egyáltalán nem repülnek, sőt, a szegényebb országok lakóit gyakran még jobban érinti a felmelegedés, mint a gyakran repülő utasoknak otthont adó gazdagokéit.