Az Eurostat 2025-ös adatai szerint az adókkal és egyéb terhekkel együtt a német lakossági áramár a legmagasabb Európában.
Az Energiastratégia Intézet publikációjában kiemeli, hogy az orosz–ukrán háború 2022. februári kirobbanását követően minden év telén visszatérő kérdés az európai lakosság energiaellátásának biztonsága. A korábban kiszámíthatóan érkező orosz gázról történő leválással számos európai uniós tagállamban ellátásbiztonsági problémák merültek fel.
Kapcsolódó bejegyzések
Nagy a baj: elkezdtek bezárni az üzemek Németországban az áram miatt
Sötét napok ezek Németországnak, rendkívül drága az áram a sötétszélcsend miatt.
Az Eurostat adatai szerint Litvániában, Belgiumban és Ausztriában például a lakosság 102–112 százalékkal magasabb áron tudta csak beszerezni a gázt 2022-ben, mint egy évvel korábban, a cseh háztartások esetében pedig ez az árnövekedés a 231 százalékot is elérte. A háború előtt erős orosz energetikai kapcsolatokat kiépítő Németország gyorsan és határozottan vetett véget keleti partnere szállításainak: a Német Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium számításai szerint 2024-ben már csak a német földgázimport 3–5 százaléka származott Oroszországból.
Gázszükségletüket a németek ehelyett Norvégiából, Hollandiából és Belgiumból kezdték kielégíteni, emellett pedig nagyszabású cseppfolyósítottföldgáz-importkapacitás kiépítésébe kezdtek, valamint mind ipari, mind pedig lakossági szinten tudatosan visszafogták gázfogyasztásukat. A 2025–2026-os télre a legtöbb európai gazdaság sikeresen kilábalt a három évvel ezelőtti energiaválságból, és a kontinens országai számos alternatív ellátási útvonalat építettek ki. Érdemes azonban megvizsgálni, hogy a világ harmadik legnagyobb nominális GDP-jét magáénak tudó és 2024-ben 844 terawattóra (TWh) gázt fogyasztó Németország lakosságának mekkora terhet jelent a fűtési szezon.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan csökkenthetőek a piaci áramárak?
2025. július 1-je után már csak hálózati csatlakozással rendelkező inverterrel felszerelt naperőművek épülhetnek.
Az Eurostat legfrissebb adatai alapján 2025 első félévében az adókat, illetve az egyéb díjakat és terheket is figyelembe véve a német lakosság fizette a legmagasabb árat a villamos energiáért Európában. Az évente 2500 és 4999 kilowattóra (kWh) közé eső fogyasztási sávban az európai átlagár 0,2872 euró/kWh volt, a németországi ár viszont ennek a 133,5 százaléka, 0,3835 euró/kWh. Ebbe a mérsékelt fogyasztási sávba a német lakosságnak nagyjából a 30–35%-a tartozik (és egyébként ebbe esik a magyarországi rezsicsökkentés plafonjaként kijelölt 2523 kWh-s éves fogyasztási érték is).
Bár a földgázért az európai országok közül nem Németországban kell a legtöbbet fizetni – ebben az összesítésben ugyanis Svédország áll az első helyen –, a 0,1143 euró/kWh-s európai átlagár jóval elmarad a némettől (0,1216 euró/kWh). A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva