Patinás épület a főváros tetején, melyről lélegzetelállító panoráma nyílik Budapestre és a környező hegyekre, völgyekre. Cikkünkben az Erzsébet-kilátó történetéről, elhelyezkedéséről, megközelítéséről, valamint a környékén található túraútvonalakról és programokról írtunk.
Az Erzsébet-kilátó a János-hegyen található, amely a Budai-hegység negyedik legmagasabb hegye, valamint a főváros legmagasabb pontja (527 méter). Korábban Pozsonyi-hegynek is hívták, ugyanis állítólag akár a szlovák fővárosig el lehetett róla látni. Annak ellenére, hogy ehhez igazából a János-hegynek háromszor magasabbnak kellene lennie az úgynevezett légtükrözésnek köszönhetően (amely az egymás felett elhelyezkedő különböző sűrűségű légrétegekben létrejövő fényjelenség egy-egy hidegfrontos zivatar után), valóban nem lódított az, aki látni vélte a hegytetőről a pozsonyi várat.
A környék egyébként már az 1800-as években is igen népszerű volt a fővárosiak körében, sőt, 1882-ben Erzsébet királynő is többször ellátogatott a hegyre. Az ő tiszteletére nevezték el Erzsébet-kilátónak a majdnem 20 évvel később felépült kőtornyot.
Fotó: Börzsey Barbara
„Csodálom az embereket, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészekkel.” (Erzsébet királynő)
Erzsébet-emlékkő
Sisi látogatásáról egy 1884-ben elhelyezett, 1911-ben felújított emlékkővel is megemlékeztek, melyen Szász Károly 1883-ban kelt verse olvasható:
„Itt állt, s nézett szét Erzsébet drága királynénk,
hol koronát viselő fő soha sem vala még.
S mig itt elragadó látványon lelke merengett,
érzé, országunk szive feléje dobog.
Hódolatunk e helyet nevezé Erzsébet oromnak,
fogják, mig magyar él, áldani lába nyomát.”
Fotó: Börzsey Barbara
Puritán fakilátóból Magyarország első díszkivilágítást kapott épülete
A hegy tetején található fából készült kilátót már 1885-ben le akarták cserélni, ám különböző okok miatt a számtalan terv közül egyiket sem fogadták el. 1900-ban a Magyar Turisztikai Egyesület Budapesti Osztálya felvetésére a főváros végül elfogadta a javaslatot egy masszív, kőből készült torony építésére, ám az anyagi keret sem a főváros, sem az egyesület részéről nem állt rendelkezésre.
Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény
A terv megvalósulását az 1902-ben rendezett 31. Szállodások és Vendéglátók Nemzetközi Kongresszusa főszervezőjének, Glück Frigyesnek köszönhetjük, aki nem hagyta annyiban a kérdést. A rendezvény során a résztvevők ellátogattak a János-hegyre is, majd ezt követően a szállodatulajdonosok ipartestülete jelentős összeget ajánlott fel az Erzsébet-kilátó megépítéséhez Ez a támogatás a fővárosi polgárok adakozásával és a főváros forrásaival együtt már elegendő anyagi forrást jelentett a kivitelezéshez.
Kapcsolódó bejegyzések
Magyarország legszebb kilátói: 8+1 túratipp!
Hazánk legjobb kilátói a hegyek, a különleges építészeti megoldások és a Balaton szerelmeseinek.
A kilátó tervezésére pályázatot írtak ki, melynek elbírálásával Schulek Frigyest bízták meg, ugyanis az általa tervezett épületekhez hasonlót szerettek volna emelni a János-hegyre is. A pályázatot Klunzinger Pál építész nyerte, aki a hegy formáját is figyelembe véve 1906-ra el is készítette a terveket.
Ezeket Schulek Frigyes is jóváhagyta, a terveken ekkor még magas, kúpszerű teteje volt az építménynek. Az építkezés 1908-ban kezdődött. Már javában folytak a munkálatok, amikor Schulek Frigyes átdolgozta a terveket, és a kúpszerű tető helyére a mai formájában látható felső két terasz került.
Érdekesség: az Erzsébet-kilátó építéséhez mintegy 40 ezer téglát, 300 fuvar homokot és ugyanennyi cementet használtak fel, a köveket pedig Pilisborosjenőről, Budakalászról és Dunaharasztiból szállították. Mivel a hegytetőre nem vezetett autóút, sínt kellett fektetni, amelyen egy négy lóerős benzinmotor húzta fel az anyagot.
A kilátó díszítéséhez a faragott köveket Král Gyula szállította, a szobrászmunka Mikola Ferenc nevéhez köthető, az asztalosmunkát pedig Wacher Antal végezte. Az épület földszintjén található Erzsébet-mellszobor Stróbl Alajos munkája, melynek háttárében az üvegmozaikot Krenner és Kölber tervei alapján Róth Miksa készítette.
Fotó: Börzsey Barbara
Az Erzsébet-kilátót 1910. szeptember 8-án ünnepélyes keretek között adták át a nagyközönségnek. Az épület elsőként Magyarországon 1926-ban állandó díszkivilágítást kapott, ennek sikerén felbuzdulva világították ki később a Halászbástyát és az Országházat is. A kilátó körül található teraszt 1931-ben alakították ki.
Forrás: Fortepan / Olbert Mariann
Az épületben kezdetben az alsó szinten egy kilátóőr is lakott, majd 1923-ban a kilátó közelében építettek egy erdőőrlakot is, ahová átköltöztették az őrt. Bár már nem lakik benne senki, az építmény most is megtekinthető.
A II. világháború után a szocializmus éveiben egy óriási vörös csillag került az épület tetejére, melynek súlya tönkretette a torony szerkezetét, életveszélyes állapota miatt az 1990-es években a felső szinteket el is zárták a látogatók elől. Az Erzsébet-kilátó 2001-ben a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat kezébe került, majd rögtön el is kezdődött a teljes felújítása, amely 2005-ig tartott.
Forrás: Fortepan / Baráth Endre
Tudtad? Az Erzsébet-kilátó kezdetben nemcsak a turistákat szolgálta, hanem meteorológiai állomás is működött benne.
A kilátó megközelítése
Az Erzsébet-kilátó csak gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel közelíthető meg. Az autóval érkezők a Normafánál parkolhatnak, ám hétvégéken és ünnepnapokon a parkolók hamar telítődhetnek. A parkolótól a Jánoshegyi úton (vagy a jobb és bal oldalán található erdei ösvényeken) a Libegő felső végállomásáig kell elsétálni, majd onnan az aszfalton felfelé haladva jutunk el a kilátóig, illetve választhatjuk az út jobb oldalán található lépcsős erdei utat is.
Tömegközlekedéssel a Széll Kálmán térről induló 21 vagy 21A jelzésű autóbuszokkal juthatunk fel a Normafa megállóig, majd innen, a gépjárműparkolótól szintén a Jánoshegyi úton végighaladva érjük el a kilátót. Zugliget felől felülhetünk a kilátó aljához érkező Libegőre, valamint a Hűvösvölgy és a Széchenyi-hegy között közlekedő Gyermekvasút két megállója sincs messze az épülettől.
Fotó: Börzsey Barbara
Nyitvatartás, jegyárak
Az Erzsébet-kilátó látogatása ingyenes. Hivatalosan napkelte és napnyugta között van nyitva, gyakorlatilag minden nap 8 és 20 óra között látogatható a torony.
Panoráma az Erzsébet-kilátóból
Érdemes leküzdeni a kilátó tetejére vezető 100 lépcsőfokot, ugyanis a csúcsról valóban lélegzetelállító látványban lehet részünk. A körpanorámában elénk tárulnak a főváros épületei, Budakeszi házai, a Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység erdős ormai, távolabbra tekintve a Börzsöny, a Gerecse, a Vértes és a Velencei-hegység csúcsai. Tiszta időben a Mátra kiemelkedését is látni, ritka esetekben pedig akár a Magas-Tátra sziklái is feltűnhetnek.
Fotó: Börzsey Barbara
Programok az Erzsébet-kilátó környékén
Nem csupán lélegzetelállító panorámában lehet része annak, aki ellátogat az Erzsébet-kilátóhoz, a környék ugyanis számos remek lehetőséget kínál az aktív és passzív pihenésre vágyóknak, fiataloknak és időseknek, sportolóknak és kirándulóknak egyaránt.
Remek túraútvonalak
A János-hegy és a Budai-hegység bővelkedik szebbnél szebb erdei útvonalakban, akár túrabakancsot, akár futócipőt szeretnénk húzni. Az Erzsébet-kilátó környékén maradva is találunk izgalmas helyszíneket, mint például a nevezetességtől csupán pár perc sétára lévő, 18 méter hosszú János-hegyi Átjáró Barlangot vagy a hegy oldalában található Béka-tavat.
A hosszabb túrák kedvelői pedig Budakeszit, Budaörsöt vagy Hűvösvölgyet is megcélozhatják, illetve egy remek 11 kilométer hosszú körtúra nyomán nemcsak az Erzsébet-kilátóból csodálható meg a panoráma, hanem a Hárs-hegyen található Kaán Károly-kilátóból, illetve a Kis-Hárs-hegyi Makovecz Imre-kilátóból is.
Fotó: Börzsey Barbara
Szeretnéd tudni, milyen idő van az Erzsébet-kilátónál? Nézd meg élőben a webkamerán keresztül!
Libegő
Gyermekeknek, felnőtteknek vagy akár randiprogramként is kiváló választás a Zugligeti Libegő, amely az alsó Zugliget állomásról közlekedik a felső, János-hegyi állomásig. Hossza 1040 méter, az állomások közötti szintkülönbség 262 méter, a menetidő pedig körülbelül 12 perc. Indulás előtt mindenképpen érdemes a honlapról tájékozódni az aktuális nyitvatartásról és a jegyárakról.
Gyermekvasút
Kalandos utazást ígér a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút is, amely Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között közlekedik egy 11 kilométer hosszú útszakaszon. A két végállomáson kívül a vasút még 6 helyen áll meg menetrendszerűen, melyek a budai hegyvidék kilátói, kegyhelyei, erdei játszóterei és más érdekes pontjai. A vasút menetideje 40–50 perc. A vonatok egész évben közlekednek, de itt is érdemes a honlapra rápillantani, mielőtt útnak indulnánk.
Fotó: Börzsey Barbara
Normafa
Az Erzsébet-kilátótól körülbelül 2,5 kilométer távolságra található a Normafa, amely a programlehetőségek széles tárházát nyújtja a látogatóknak. A téli időszakban a síelésé, a snowboardozásé, a szánkózásé a főszerep, míg tavasztól őszig túrázással, sétálással, piknikezéssel, sütögetéssel vagy egyszerűen egy padon olvasgatva pihenhetjük ki a sűrű hétköznapokat.
A legkisebbek számára
A környéken két játszótér is várja a legifjabb látogatókat. Az egyik az Anna-réten található, ahol összesen 18 fajáték biztosítja az önfeledt és biztonságos szórakozást, melyek között egy sérült gyermekek számára is megfelelő rugós játék is van.
Az Erzsébet-kilátó alatt, a Libegő felső állomásánál található játszótéren erdei állatokat és gombákat megformáló faszobrok teszik még izgalmasabbá a játékot.
Fotó: Börzsey Barbara
Étkezési lehetőségek
Üres gyomorral nem jó kirándulni, de szerencsére a környéken több lehetőség akad gasztronómiai élmények szerzésére is. Az Erzsébet Kilátó Kávézó a nevéhez hűen egészen pontosan az épület alsó szintjén található, ahol akár a teraszon, akár a múltidéző belső térben elfogyaszthatjuk finom kávénkat vagy frissítő fröccsünket.
Ha komolyabban megéheznénk, a kilátótól nem messze bruncholhatunk a Normafa Delikátban, ebédelhetünk egy jót a Normafa Síház Étteremben, a Kőbüfében vagy a Gyugyi’s Bistróban, illetve nem szabad kihagyni a méltán híres édességet a Normafa Rétesnél sem.
Nem kell aggódnunk akkor sem, ha elfelejtettünk volna magunkkal innivalót hozni, ugyanis a Normafa Park területén több ponton is találunk ivókutat: a Székely-kapunál, az Anna-réten, az Erzsébet-térdeplőnél, a Libegő felső állomásánál, a Harang-völgy tetején és a zarándokszállás melletti faháznál.
Ha pedig séta közben ránk jönne a szükség, a Normafa területén négy pelenkázóval ellátott, mozgáskorlátozottak számára is használható illemhely is van: ebből kettő az Erzsébet-kilátó alatt és mellett található. Az illemhelyek nyáron egész nap, ősztől tavaszig 8 és 20 óra között állnak a látogatók rendelkezésére.
Összegzés: Minden évszakban érdemes ellátogatni az Erzsébet-kilátóhoz, és megcsodálni a városon és a közelebbi-távolabbi hegyeken elterülő fantasztikus panorámát. A környéken kiváló sport-, túra- és kikapcsolódási lehetőségek vannak, a gyermekeket izgalmas játszóterek, a megfáradt vándorokat pedig finom ételek is várják.
Bolygónk természeti értékeinek, szemet gyönyörködtető tájainak megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Kiemelt kép: Börzsey Barbara
