„Ebben a munkában természetes szövetség köti össze az államot, az érintett vállalatokat, az információigényt támasztó pénzügyi szervezeteket és multinacionális vállalatokat, illetve a tanácsadói, tanúsítói és minősítői szerepet felvállalókat.” Molnár Csaba Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának újonnan kinevezett ESG igazgatója átfogó véleménycikkben járta körül a vállalati fenntarthatóság kérdéseit.
A 21. század társadalmi és gazdasági életében egyre gyakrabban és egyre szélesebb aspektusban találkozhatunk a fenntarthatóság fogalomkörével, újabban pedig az ESG mozaikszóval, ami az EU törekvésein keresztül egyre több magyar vállalat számára jelent kihívást. Azzal, hogy az Országgyűlés ritkán látott egység mellett szavazta meg az ESG-törvényt, Magyarország történelmi lehetőség kapujába került. Ezen a kapun belépve érvényesíteni tudjuk a magyar vállalatok versenyképességének védelmét, a fenntarthatóság képlékeny fogalmán belül pedig a nemzeti értékek megőrzését – állítja a cikk szerzője.
Mit (t)akar az ESG?
Molnár Csaba Gábor szerint a fenntarthatósági attitűd meghatározóvá válásának egyik legkomplexebb eredményeként értelmezhetjük az ESG-szemlélet és a hozzá kapcsolódó információrendszer létrejöttét.
Az ESG (Environmental / Social / Governance) mozaikszó egy olyan gazdasági rendszert jelöl, amelynek célja, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége fenntarthatósági szempontok alapján is komparatív módon és objektíven vizsgálható legyen, így a velük kapcsolatba kerülő különféle szereplők is teljesebb képpel rendelkezzenek a szervezetről és annak tevékenységéről. Az ESG leegyszerűsítve három fő területet ölel fel: a környezeti és társadalmi hatások, valamint a vállalatirányítási elkötelezettség elemzését, mérését és kezelését.
Kapcsolódó bejegyzések
Magyarország élen jár az ESG-szabályozásban
Magyarország az öt olyan EU-s ország között van, amelyek maximális pontot kaptak a zöld jogalkotásra.
A teremtett környezethez kapcsolódó biztonsági igény egyidős ugyan az emberiséggel, az aktív emberi cselekvés felelőssége azonban igazán meghatározóvá csupán az utóbbi évtizedekben vált. Abban ma teljes az egyetértés, hogy ebben a szabályozóknak is komoly felelősségük van, az viszont napjaink égető kérdése, hogy milyen eszközökkel tudnak, és milyenekkel érdemes beavatkozni a gazdaság működésébe. Ahhoz, hogy e tekintetben tisztább képet lássunk, fel kell mérnünk a különféle igényeket – emeli ki Molnár Csaba Gábor.
Az üzleti elvárások a legsokszínűbbek, amelyek távolról nézve a filantrópia és a hosszú távú befektetői értékek skáláján helyezhetők el. Ami ebben a diverzitásban közös, az a megbízható, hiteles és standardizált adatszolgáltatás igénye. Ennek szabályozási környezetét kívánja egységesíteni az Európai Unió úgy, hogy a piacok tükrözzék a gazdasági tevékenységek összes társadalmi és környezeti költségét, ideértve a teljes értékláncra vonatkozó információkat és eredményeket, illetve hogy a „zöldre mosással” szemben fellépve a fenntartható tevékenységek transzparensek legyenek.
Kapcsolódó bejegyzések
A körforgásos gazdaság lehet az éghajlatváltozás és az ESG-kérdések megoldásának kulcsa
A hatodik Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozón átadták a Tulipán Díj a Fenntarthatóságért elismerést is.
Mi vár a vállalatokra, és milyen felkészülési idővel számolhatnak? Kiderül a cikkből, mely teljes terjedelmében a Világgazdaság weboldalán olvasható.
Az ESG témaköre a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott. A rendezvényen a hazai gazdasági szektor számos neves képviselője vett részt, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.
(VG)
Kiemelt fotó: Molnár Csaba Gábor