Nagyon szívesen megmentenénk a bolygót, és azt is mondanánk, hogy mindig öröm olyan információkkal találkozni, amik közelebb visznek hozzá, de most nem egészen ez van. Lássuk, mikről lenne érdemes leszoknunk a következő években, vagy legalábbis egy kicsit kevesebbet enni belőlük, hogy élhetőbb legyen a jövőnk.
Marhahús
Ha az értékes erőforrások elpazarlásáról van szó, az állati eredetű termékek jelentik a csúcsok csúcsát. A szarvasmarhák takarmányozására szánt földek 10-20-szor több fehérjét biztosítanának, ha hüvelyesekkel ültetnék be azokat. Ráadásul 1 kiló marhahús előállításához 15 000 liter vízre van szükség – ez több mint háromszor annyi, mint amennyi a csirkehúshoz kell, és mintegy 18-szor annyi, mint egy kiló búzához.
Ehető magvak nagy része
Termesztésük nagy mennyiségű vizet igényel. A kaliforniai mandula például iszonyatosan vízigényes, elosztva, darabonként 4,5 litert emészt fel termesztésük. A dió, a kesudió, a mogyoró és a pisztácia majdnem olyan rossz választás.
Burgonya
Az Egyesült Királyságban a burgonya az összes élelmiszer-hulladék csaknem 10 százalékát teszi ki, így ez a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszer. A krumpli különösen rossz, mert a gyorséttermek rendszeresen kidobják, ha az elkészítést követő 5-10 percen belül nem adják el.
Kávé
Bár a tea előállításához több földre van szükség, mint a kávéhoz, ám a kávénak van egy nagy bűne. Egy kávénövény öntözése 550 csésze vizet emészt fel, hogy egy csésze csábítóan gőzölgő kávé készülhessen belőle.
Banán
A gyümölcsök és zöldségek közül a banán fogyasztja a legtöbb műtrágyát: akár fél tonna nitrogént, foszfátot és hamuzsírt hektáronként. Több embert etethetnénk meg, ha ezeket a műtrágyákat más növényekre használnánk.
Csokoládé
Íme, egy újabb víznyelő. Körülbelül 2000 literre van szükség egy 100 grammos tábla csokoládé elkészítéséhez, és a kakaópor vízlábnyoma csak egy kicsivel alacsonyabb. Ugyanannyi víz felhasználásával 20 almát vagy 50 tál epret kaphatnánk.
(Forrás: divany.hu Kép: pexels.com)