Kihívások előtt az EU klímapolitikája
Kihívások előtt az EU klímapolitikája

A klímaváltozás a 21. század egyik legkomplexebb természeti, társadalmi és gazdasági kihívása, amely különösen érinti a Kárpát-medencét és Magyarországot, hiszen ezek a régiók a növekvő éghajlati szélsőségeknek fokozottan kitettek.

Az európai klímapolitika az elmúlt több mint két évtizedben elsősorban az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának mérséklésére (klímamitigációra) fókuszált. Ugyanakkor ennek a megközelítésnek az érezhető eredményei várhatóan csak hosszú évtizedekre elnyújtva, illetve a következő évszázad során fognak megvalósulni – olvasható a Klímapolitikai Intézet publikációjában.

A mitigáció a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok légkörbe kerülésének visszafogását, bolygónk üvegházhatásúgáz-elnyelő képességének növelését, tehát tulajdonképpen a klímaváltozás ütemének lassítását jelenti.

Az elemzés felhívja a figyelmet, hogy a világ más régióiban, különösen Európán kívül, nem tapasztalható a kibocsátások mérséklésére irányuló összehangolt törekvés. Ezért jogosan merülhet fel az a kérdés, hogy az európai gazdaság, energiabiztonság és jólét feláldozása indokolt-e csupán azért, hogy a kontinens statisztikailag élen járjon az ÜHG-k csökkentésében. Figyelemre méltó, hogy az európai kibocsátások csupán a globális emissziók 7,1 százalékát, míg Magyarország mindössze 0,12 százalékát teszi ki.

Miközben az európai kibocsátáscsökkentési erőfeszítések példaértékűek, egyre több adat utal arra, hogy ezek rövid- és középtávon (két-három évtized) a gazdasági növekedés stagnálásához, vagy csak csekély mértékű növekedéshez vezetnek. Ennek oka elsősorban a túlzott szabályozások és a zöldátálláshoz szükséges technológiai innovációk lassú üteme. Eközben olyan globális versenytársak, mint Kína, az Egyesült Államok és India, jelentősebb GDP-növekedést érnek el, ami tovább növelheti Európa gazdasági lemaradását.

Ezért különösen fontos, hogy az Európai Unió klímapolitikájában nagyobb hangsúly helyeződjön az adaptációra, azaz az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra. Az adminisztratív és bürokratikus túlszabályozás csökkentése mellett meg kell őrizni a hosszú távú célt, miszerint Európa klímasemlegessé váljon.

Az elemzés kihangsúlyozza, hogy amennyiben a rövid- és középtávú politikák továbbra is kizárólag a mitigációra és a fejlődést gátló „zöld dogmákra” koncentrálnak, akkor fennáll a veszélye annak, hogy Európa még inkább lemarad gazdasági versenytársaihoz képest. Ezért elengedhetetlen, hogy az elkövetkező két-három évtized során az adaptációs képességeink fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, miközben tanulva a múltbeli hibákból, fokozatosan és átgondoltan valósítjuk meg a zöldátállást.

Az elemzés teljes terjedelmében a Klímapolitikai Intézet publikációjában olvasható.

(Klímapolitikai Intézet)

Fotó: Canva

search icon