Az elmúlt évtized legnagyobb piacbővülését mutatja a biotermékek kiskereskedelmi forgalma Európában. Világviszonylatban az Európai Unió már korábban is a biotermékek második legnagyobb egységes piacának számított az Egyesült Államok után, a rekord növekedést pedig egyértelműen a világjárvány során kialakult fogyasztási szokások átalakulása hozta magával. A legfrissebb nemzetközi adatok szerint Magyarországon 6% az ökológiai termesztésbe vont mezőgazdasági terület részaránya. Világviszonylatban a 10. helyre léptünk elő a bio gyümölcstermesztés abszolút területnagyságát tekintve. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) – hazánk legnagyobb biogazdálkodást kutató intézményeként főként hiánypótló kutatási eredmények megosztásával, jól bevált technológiák terjesztésével és szaktanácsadási hálózat kiépítésével támogatja a hazai biogazdálkodás fejlődését.
Az ökológiai gazdálkodásba vont területeket és a piac nagyságát tekintve 2020-ban rekord évet mutatott Európa. Az ökotermékek piaca elérte az 52 milliárd eurót, az ökológiai gazdálkodásba vont terület pedig a 17 millió hektárt. A biotermékek piaca 15%-kal nőtt az előző évhez képest, ami az elmúlt évtized legmagasabb növekedési rátája. A bővülés részben annak köszönhető, hogy a COVID-19 járvány miatt jelentősen nőtt az egészséges élelmiszerek iránti érdeklődés. A világjárvány hatására 2020-ban a bio piacok sok országban első alkalommal mutattak kétszámjegyű növekedést, azon egyszerű oknál fogva, hogy az emberek főként otthonról dolgoztak és gyakrabban főztek. Az egészségünk, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése az élelmezési szokásainkon keresztül kiemelten fontos kérdésekké váltak.
„A legújabb statisztikai adatok is megerősítik, hogy a termelésnek és a feldolgozásnak lépést kell tartania a dinamikusan bővülő bio piaccal. Ezt a fejlődést az Európai Unió Farm to Fork, azaz Termőföldtől az asztalig stratégiája is előirányozza, és a tagállamok új Közös Agrárpolitikája lehet az eszköz a megvalósítására.” – mondta Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, aki egyben az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) alelnöki tisztét is betölti.
Kapcsolódó bejegyzések
A COVID világjárvány hatása a mezőgazdaságra és a dísznövény termesztésre
A COVID okozta válság kapcsán az Európai Bizottság megbízásából tanulmány készült, ami részletesen bemutatja a mezőgazdasági ágazat jelenlegi helyzetét, jelentőségét és lehetőségeit, illetve a tanulmány értékelte azt is, hogy az ágazatra milyen hatást gyakorolt a világjárvány.
A 2020-as 301 403 hektárral, 6%-os területi részaránnyal még mindig az európai középmezőnyben vagyunk, ami az ökológiai gazdálkodás hazai helyzetét illeti. Itthon több mint 5000 mezőgazdasági termelő, 500-nál több feldolgozó és csaknem 50 EU-n kívüli területről importot bonyolító vállalkozás állt bio ellenőrzés alatt 2020-ban.
Kiemelkedő, hogy a hazai gyümölcstermő ültetvények 11,5 %-a, 7306 hektár van öko művelésben, amivel Magyarország a világ 10. legnagyobb mérsékeltövi bio gyümölcsültetvény területtel rendelkező országa.
Bár kevésbé közismert, az ökológiai gazdálkodás a halgazdálkodásra is kiterjed. Az évkönyv adatai szerint 1743 tonna termeléssel a világon 9. helyen szerepelünk az édesvízi ökológiai halgazdálkodásban. Szintén kiemelkedő, hogy a maghüvelyesek termelésére használt terület 24,2%-a, azaz csaknem 3000 hektár öko művelésű idehaza. A maghüvelyesek közé soroljuk a takarmányborsót, szárazborsót, lencsét, lóbabot, szegletes ledneket, bükkönyt (a szóját nem, ez az EUROSTAT rendszere szerint ipari növény). Ezeknek a növényeknek a takarmányozásban és a humán élelmiszer vonalon is nagy a jelentősége, hiszen értékes fehérjeforrások.
Forrás (ÖMKI)
Kép forrás (ÖMKI)