Hétfőn tette közzé friss adatait a klímakockázatok elemzésével foglalkozó ausztrál kutatócég, az XDI. A világ több mint 2600 régióját vizsgálták és rangsorolták aszerint, hogy mely területek a legérzékenyebbek a klímaváltozás hatásaira.
A vizsgálat során éghajlati modellek, valamint időjárási és környezeti adatok segítségével értékelték, hogy a klímaváltozás hatásainak milyen gazdasági hatásai lehetnek 2050-ig. Egészen pontosan az IPCC által kidolgozott egyik forgatókönyvet vették alapul, mely – a sajnos jelenleg teljesen reálisnak tűnő – 3 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedéssel számol az évszázad végére.
Az eredmények meglepőek lehetnek, és azt mutatják, hogy sok tennivalónk van, hiszen az rangsor elején (tehát a legsérülékenyebbek között) számos olyan térség van, melyek a világ legfontosabb ipari, kereskedelmi központjai között vannak.
Már most érezzük az időjárási események hatásait világszerte, és ezek csak fokozódni fognak.
– idézi a Reuters írása Rohan Hamdent, az XDI vezérigazgatóját
Az első húsz helyezett között 16 kínai, 3 amerikai és egy pakisztáni régió szerepel. Az első helyen egész pontosan a Kína GDP-jének tizedét adó Csiangszu tartomány áll. A lista elejét dominálják az ázsiai, jellemzően az elmúlt években iparosodott, vagy gazdaságilag épp mostanság felzárkózó országai, és rengeteg az amerikai régió is. Az első európai régió a 121-en helyen szerepel, a Franciaország északi részén fekvő Hauts-de-France.
Magyarországon megyei alapon vizsgálódott az XDI kutatása. Ez alapján a legsérülékenyebbnek a 607. helyen végző Pestet jelölték, míg a legjobb helyen Zala szerepel a maga 2037. helyével.
Az XDI vezetője azt fejtegette az újságíróknak, hogy az elmúlt évtizedekben a globális termelés Ázsiába helyeződésével már amúgy is sérülékeny régiókat tettünk még sérülékenyebbé. Ráadásul az „infrastrukturális beruházások inkább azokra a területekre koncentrálódtak, amelyek hagyományosan nagyon magas kockázatúak”, mint például a folyótorkolatok, és a tengerparti övezetek.
A Reuters cikke idézi az XDI társalapítóját, Karl Mallont is, aki azt valószínűsíti, hogy az éghajlati tényezők egyre meghatározóbbá válhatnak a tőkeáramlás tekintetében. Ugyanakkor azt egyelőre nem tudni, hogy a kibontakozó problémák el fogják-e riasztani a befektetéseket a sérülékenyebb régiókból.