2024 nyara rekord forróságot hozhat, miután az elmúlt év a valaha mért legmelegebb volt. A klímaválság egyre súlyosabb hőhullámokat okoz, amelyek komoly veszélyt jelentenek az emberek egészségére és életére. Tudatos fásítással és zöldítéssel jelentős mértékben lehetne csökkenteni az épített környezetben tapasztalható hőmérsékletet, nagyobb védelmet nyújtva a magas egészségügyi kockázatú csoportok számára.
A Wageningeni Egyetem kutatása szerint egyetlen fiatal fa 10 darab, 20 órán keresztül üzemelő légkondicionálót is kiválthat. Ez annak fényében nagyon fontos információ, hogy a hőhullámok tragikus következményekkel járnak: egyes számítások szerint csupán az európai lakosság körében tavaly nyáron is több mint 70 ezer ember halt meg a hőség miatt. Egy másik kutatás eredményei szerint pedig az Egyesült Királyságban a hőhullámok alatt az országos halálozási arány 3,74%-kal nőtt a nem hőhullámos napokhoz képest. A hőhullám intenzitásának minden félfoknyi növekedése 2,49%-kal, míg minden egyes hőségben telt nap 0,38%-kal növelte a halálozási kockázatot.
Kapcsolódó bejegyzések
Az idei volt az elmúlt 120 év legmelegebb tavasza Magyarországon
Az idei tavaszunk középhőmérséklete országosan 13,4 Celsius-fok volt, 2,3 fokkal magasabb az 1991-2020-as évek 11,1 fokos átlagánál.
A leginkább veszélyeztetett csoportok közé a krónikus betegségekkel küzdők, az idősek, a nagyon fiatalok, valamint a mentális betegséggel élők tartoznak. Az extrém hőség különösen veszélyes lehet a szív- és vesebetegségekben szenvedők számára, de súlyosbíthatja a légzőszervi és cukorbetegséggel kapcsolatos problémákat is. Ám a fiatal és egészséges emberek szintén veszélyben lehetnek, ha megerőltető fizikai tevékenységet végeznek a forró időben.
Az épített környezet alkalmazkodása, és különösen a fák ültetése, rendkívül fontos a hőhullámok hatásainak csökkentésében. A fák hűtik a városokat azáltal, hogy árnyékot adnak a talajnak és a környező épületeknek – 11-25 fokkal is csökkentve a hőmérsékletet árnyékban –, valamint a párologtatás révén, ami szintén ellensúlyozza az urbánus hősziget-hatást.
Az Európai Éghajlati Paktum többek között a fák klímaváltozás ellen betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet nagykövetein és azok akcióin keresztül. “A fák ültetése és megőrzése költséghatékony módszer a városi hő csökkentésére, valamint jelentősen hozzájárul a közösségek életminőségének javításához.” – mondta Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka ökoszisztéma-kutató, a madarak és emberek közötti együttműködési rendszerek szakértője, aki egyben az Európai Éghajlati Paktum nagykövete.
Kapcsolódó bejegyzések
Napszúrás, hőguta, hősokk: mi a különbség?
A nyári meleg mindenkire veszélyes, ám nem mindegy, hogy napszúrást, hőgutát vagy hősokkot kapunk tőle, hiszen utóbbi kettő halálos is lehet.
A fák tudatos kezelését országos és helyi, valamint egyéni szinten is fontos minél hamarabb elkezdeni. Az utóbbi években az erdőgazdálkodás tekintetében pozitív, növekvő számokról számolnak be a szakemberek, azonban a települések még kevésbé kezelik prioritásként a kérdést.
A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón számos előadást és kerekasztal-beszélgetést tartottak a hazánkat is érintő szélsőséges és változékony időjárással kapcsolatban.
Forrás: Európai Éghajlati Paktum
Kiemelt kép: Canva
