A fali gyíkok a legideálisabb háziállatok azok számára, akik úgy szeretnék kiélvezni az állattartás örömeit, hogy közben a lehető legkevesebb energiát, pénzt és időt fordítanak a projektre. Jóformán a kisujjunkat sem kell mozdítanunk értük, mégis tavasztól kora őszig gyönyörködhetünk népes táborukban. Bár október környékén elrejtőznek a hideg elől, a következő áprilisban garantáltan visszatérnek majd hozzánk ezek a hűséges kis hüllők.
Mivel lassacskán beköszönt a nyár, egyre többször alakul úgy az időjárás, hogy ragyogóan süt a nap, mi pedig kiülhetünk a kertbe olvasgatni, napozni vagy csak meginni egy limonádét, esetleg egy sört, amíg a gyerekek játszanak. Ha azonban szerencsések, figyelmesek és türelmesek vagyunk, ilyenkor akár egy igazi hüllőshow-ra is jegyet válthatunk, ráadásul még fizetnünk sem kell érte. A kertünkben sütkérező és futkározó fali gyíkok megfigyelése ugyanis remek szórakozás, a kisebb gyerekek különösen szokták élvezni.
Hogy kerülnek a fali gyíkok a kertünkbe?
A fali gyík (latin nevén Podarcis muralis) a hazánkban előforduló hét gyíkfaj egyike. Nevéből kikövetkeztethetően lételeme a sziklás, köves élettér, ám jó értelemben vett igénytelenségének és rendkívüli alkalmazkodóképességének köszönhetően mindezt könnyedén pótolhatja számára a beton is. Így lehetséges, hogy bár főként tájaink középhegységeinek köves és száraz részei tekinthetők természetes előfordulási helyének, egyre gyakrabban találkozhatunk vele az emberlakta területeken is.
Mindez vélhetően a települések megállíthatatlan terjeszkedése miatt alakulhat így, de a lényeg, hogy az üres telkek, ipari telepek és temetők, valamint a családi és a társasházak kisebb és nagyobb kertjei kellőképpen komfortosak a fali gyíkok számára a köves felületeken található repedések, valamint a zöldfelület miatt. Ennélfogva nemcsak vidéken, hanem a nagyobb városokban is találkozhatunk velük, sőt bizonyos fővárosi kerületekben (mint például Kőbányán) az átlagosnál is sűrűbbnek mondható az előfordulásuk.
Hívatlan vendégből hűséges és hasznos barát
Ahogy ezt az eddigiekből sejthetjük, a fali gyíkokat nem szükséges hívnunk vagy csalogatnunk, maguktól is megjelennek, amennyiben úgy érzik, hogy kertünk megfelelő lehet számukra. Emiatt azonban elvétve egy-egy kerttulajdonos fejében megfordulhat a gondolat, hogy valahogyan kiebrudalja a betolakodókat, hiszen nem szívesen tűri meg a csúszó-mászó hüllőket a privát földterületén. Ezt az ötletet azonban inkább csírájában fojtsuk el, ugyanis Magyarországon minden hüllő- és kétéltűfaj, így a fali gyík is, védettnek számít, tehát törvénysértést követünk el, ha zavarjuk őket, vagy valamilyen módon ártani próbálunk nekik. A fali gyík jelenlegi természetvédelmi értéke 25.000 forint.
Persze, a rendszer valamilyen szinten kijátszható, hiszen kertünk átalakításával, a betonfelületeken vagy a házfalakon lévő repedések eltüntetésével, a zöldfelületek túlzott „ápolásával” elérhetjük, hogy a fali gyíkok végül más élőhely után nézzenek, mi azonban azt tanácsoljuk, inkább barátkozzunk meg velük. Ez semmilyen szinten nem válik kárunkra, ugyanis a fali gyíkok rovarokkal táplálkoznak, így fontos szerepet tölthetnek be a kertünkben lévő ökoszisztéma kiegyensúlyozásában. Vadászatukat, illetve az egymással folytatott rivalizálás miatti kergetőzésüket megfigyelni pedig kifejezetten izgalmas elfoglaltság, inkább erre koncentráljunk az elűzésük helyett! Ha így teszünk, minden évben garantálják majd nekünk a látványosságot!
Hogyan kedvezhetünk a fali gyíkoknak?
Ha már megbarátkoztunk a kertünkben letelepedett fali gyíkokkal, vagy ha nem is volt velük problémánk, mert mindig is kedveltük őket, egy kicsit segíthetünk is nekik a napról napra való boldogulásban. Szerencsére ez a kedves kis hüllőcsapat akkor is elvan, ha egyáltalán nem teszünk értük semmit, csupán békén hagyjuk őket, ám ha szeretnénk, felhúzhatunk nekik gyíkvárakat, ezzel is megtámogatva maradásukat. Egy takaros támfal, egy szép sziklakert, de akár egy egyszerű tégla- vagy rőzserakás is kiváló gyíkvárrá válhat, a természetvédelmi farakásról nem is beszélve, hiszen a fali gyíkok ezekben remek búvóhelyekre lelhetnek, némi növényzettel pedig még rovarokat is odacsalogathatunk nekik. További ötletekért érdemes elolvasni a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület gyíkvárakról szóló részletes cikkét.
Mindemellett egy kis odafigyelés is jól jöhet, ha segíteni akarjuk a fali gyíkokat. Így például júliusban és augusztusban próbáljuk minimálisra csökkenteni a fűnyírást, hiszen a nőstény példányok ilyenkor általában fűcsomók tövébe helyezik tojásaikat, amelyekből aztán az új generáció ki fog kelni. Ugyanígy figyeljünk oda arra is, hogy ne nagyon hagyjunk kint a kertünkben üres vödröket, műanyag lavórokat, vagy ha mégis így teszünk, rendszeresen ellenőrizzük őket, nem mászott-e beléjük egy-egy felfedező hajlamú gyíkocska, akinek segítségre lenne szüksége a kijutáshoz.
Végül pedig magyarázzuk el gyermekeinknek, hogy a fali gyíkok olyan háziállatok, amelyeket nem szükséges „megszelídíteni”. Ne zárjuk be őket tehát terráriumokba, mert fogságban nem fogjuk tudni biztosítani nekik a megfelelő életkörülményeket, és elpusztulnak. Tiszteljük a fali gyíkok szabadságát, hiszen cserébe ragaszkodni fognak majd kertünkhöz, mi pedig – ha éppen úgy tartja kedvünk – gyakorlatilag bármelyik napsütéses tavaszi vagy nyári órában megcsodálhatjuk, hogyan sütkéreznek a kövön.
Bolygónk gazdag élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Kiemelt kép: Canva