Siralmasan száraz Kelet-Magyarország: gyakorlatilag fél éve tart az aszály, amiért a klímaváltozás miatti időjárási viszonyok is felelősek.
A mögöttünk hagyott tavasz sokunk emlékezetében bizonyára rendkívül csapadékosként maradt meg, ami nem csoda, hiszen az elmúlt hónapok igencsak extrém viharai gyakran szerepeltek a hírekben. A valóságban azonban hazánk több mint egyharmadát nagyfokú vagy súlyos aszály sújtja.
A Nagyalföldet érintő szárazság azt jelenti, hogy a talaj felső egyméteres rétegéből körülbelül 130 milliméternyi víz hiányzik a telítettséghez képest. Másképpen kifejezve: a talaj jelen állapotában a növények számára hasznosítható vízmennyiség kevesebb, mint 40 százalékát tartalmazza.
Magyarországon nyilvánvalóan nem ritkaság a szárazság, ráadásul az éves átlagot tekintve is épp a középső és keleti tájakat, vagyis a Nagyalföldet éri a legkevesebb évi csapadék, de az utóbbi évtizedekben ennél többről van szó. A klímaváltozással kialakuló körülmények egyre gyakoribb és pusztítóbb aszályokat okoznak a Kárpát-medencében is.
Ha a Kárpát-medencét egy nagy teknőként képzeljük el, akkor a pereme sokkal csapadékosabb, mint a közepe, vagyis a Nagyalföld. Nyugaton az Alpok hatása érvényesül jellemzően a Dunáig, de Fejér megye ebből a szempontból (is) még az Alföld része. Keleten, nagyjából a Debrecen–Békéscsaba vonaltól keletre pedig már az Erdélyi-szigethegység gerjeszti a csapadékot.
A jövőben azonban semmi nem utal arra, hogy bármi számunkra pozitív irányban változna, sőt úgy néz ki, egyre hosszabb és szárazabb periódusok köszöntenek ránk.
A megoldást egyedül a vízgazdálkodás, az öntözőcsatornák rendben tartása, az áthaladó csapadékvíz megtartása, és ezek segítségével az öntözés minél nagyobb területre történő kiterjesztése jelentheti.
(Forrás: 24.hu Kép: pexels.com)
