Országszerte közel kétmillió fenyőfa kel el a következő napokban, a vásárlók ma már jellemzően minden fenyőfaj esetében magyar termesztésből származó portékával találkozhatnak.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének közös körképe szerint hazánkban mintegy 3 ezer hektáron termesztenek fenyőfát, főleg Vas, Zala, Somogy vármegyében, de az Északi-középhegységben – a Mátra és a Bükk környékén –, valamint Nógrád és Heves vármegyékben is sokan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. A karácsony előtti hetekben évente 1,8–2 millió fenyő talál gazdára, ennek a mennyiségnek ma már jelentős része, csaknem 70 százaléka Nordmann-fenyő.
Kapcsolódó bejegyzések
Fenyőfakisokos: milyen fajtát válasszunk?
Fenyőfavásárlás előtt érdemes átgondolni, hogy melyik fajta a leginkább megfelelő számunkra.
Az elmúlt évtizedben ez a fenyőfaj vált a legnépszerűbbé hazánkban, megelőzve a hosszú ideig csúcstartó lucfenyőt és a kékes színű tűleveleivel gyönyörködtető ezüstfenyőt. Míg korábban a Nordmann-fenyők importból származtak, a külföldi tűlevelűek ma már csak a választék bővítése érdekében érkeznek az országba.
Az ünnepekre részesítsük előnyben a vágott fenyőt a „földlabdás” fenyővel szemben, ugyanis a jó minőségű és a kiültetés után is megmaradó fenyő speciális nevelést igényel. Amennyiben a földlabdás fenyőfa mellett döntünk, úgy kizárólag hivatalos díszfaiskolából szerezzük be a növényt!
Bármely fajtára essen is a választásunk, a legfontosabb, hogy megbízható helyről, lehetőség szerint termelőtől vásároljuk meg a karácsonyi ünnep ékének számító fenyőfát. A termelők minden évben, szinte az ország összes településén megjelennek kínálatukkal. A fenyővásárok jellemzően december elején kezdődnek, és egészen szentestéig tartanak. A vásárlást követően érdemes hűvös helyen – teraszon, erkélyen, garázsban, esetleg pincében – tartani a fát, vízbe tenni azonban nem szükséges, hiszen a kivágott fa már nem vesz fel ilyenkor vizet.
Kapcsolódó bejegyzések
Műfenyőt vagy vágott fenyőt válasszunk?
A tudatos választás hosszú távon a természetnek és a társadalomnak is az előnyére válik.
A körképben kiemelik, hogy a tévhitekkel ellentétben, a piacra kerülő fenyőfák nem erdők „kiirtásából” származnak, hanem célültetvényeken történő termesztéssel „állítják elő” őket. Az az állítás sem állja meg a helyét, miszerint azok, akik műfenyőt választanak, környezettudatos döntést hoznak. Miközben a karácsonyfa-funkcióra termesztett fenyők oxigént termelnek, a műfenyők előállítása, megsemmisítése komoly környezeti terhelést okoz.
A műfenyők zöme Kínából érkezik, így rendkívül nagy az ökológiai lábnyomuk. Ráadásul a tapasztalatok szerint a vásárlók 5–6 év elteltével leselejtezik őket, pedig egy műfenyőt legalább 20 évig minden évben kellene használni ahhoz, hogy valóban környezetkímélőbb alternatíva legyen.
(NAK)
Fotó: Canva