Bizonyára mindenkinek volt már „szerencséje” megfordulni fogorvosnál, és talán sokan hallottak is különböző csontpótlókról. Első hallásra meghökkentő lehet, hogy állati csontszövet is használható az emberi pótlására. Ebben a cikkben a fogpótlással kapcsolatos érdekességeket szedtük össze.

Mik azok a fogászati csontpótlók?

A fogászati csontpótlók olyan anyagok, amelyeket a kezelések során használnak, hogy pótolják az állkapocsban a hiányzó vagy sérült csontszövetet. Amikor a páciens csontállománya nem elegendő egy fogimplantátum beültetéséhez, ehhez a megoldáshoz nyúlnak. Többfajta csontpótló létezik.

Az első típus az autogén csontpótló. Ilyenkor a beteg saját csontját alkalmazzák, amelyet az állkapocsról vagy a test más részéről vesznek. Mivel saját csonttal dolgoznak, a test könnyebben befogadja, nem kezeli idegen anyagként a pótolt csontot, kisebb a kilökődés veszélye.

Kapcsolódó bejegyzések

A megfelelő otthoni szájápolás minimalizálja a karbonkibocsátást!

Olyan hétköznapi dolgok, mint a szájápolás is befolyásolják a karbonlábnyomunkat. Egy angol kutatás rávilágított arra, hogy mekkora a fogápolás szén-dioxid-kibocsátása.

Amennyiben más embertől vesznek csontot, akkor allogén csontpótlásról beszélünk. Ilyenkor a csontszövetet kezelik és sterilizálják, hiszen más a „gazdája”. Emellett alkalmazhatnak szintetikus anyagokat is, amelyek biokompatibilisek, például a kalcium-foszfát és a hidroxiapatit.

Azonban az legérdekesebb csoportot a xenogén csontpótlók alkotják. Amint azt az elnevezés is mutatja, itt idegen anyagról van szó, amelyet állatokból, főként szarvasmarhák, néha sertések csontszövetéből állítanak elő. Ehhez szükség van arra, hogy az állati szövetet az emberi szervezet számára elfogadhatóvá és felhasználhatóvá tegyék.

Mikor van szükség csontpótlásra?

Traumás sérülések esetén, amikor valaki balesetet vagy sérülést szenved, és regenerálni kell a fogait. Betegség következménye is lehet csontvesztés, illetve fogimplantátum beültetése előtt is szükségessé válhat, hogy megfelelően stabil alapot biztosítsanak az implantátum számára.

A csontpótlás folyamata

A csontpótló anyagot a sebész beülteti a szükséges területre, majd idővel a szervezet természetes úton új csontszövetet hoz létre körülötte. Ez a folyamat hetekig vagy akár hónapokig is eltarthat, és a gyógyulási időszak alatt az anyag részben vagy teljesen beépül az újonnan képződött csontba.

Xenogén csontpótlók előállítása

A xenogén csontpótlókat úgy állítják elő, hogy az állati csontokat különböző tisztítási és sterilizációs folyamatoknak vetik alá, hogy eltávolítsák az összes szerves anyagot, amelyek kilökődést vagy fertőzést okozhatnak az emberi testbe ültetéskor. Az így keletkezett anyag főként mineralizált csont, amely nagyrészt hidroxiapatitból áll, amely a természetes csont szervetlen összetevője is.

Mik a xenogén csontpótlók előnyei?

Elsősorban biokompatibilisek, tehát beleillenek az emberi testbe, ritka az olyan eset, hogy immunválaszt, gyulladást vagy elutasítást, kilökődést váltanának ki. Emellett könnyen beszerezhetők, mivel állatokból származnak, így nagy mennyiségben hozzáférhetők, ellentétben az autogén csontpótlóval, amely esetében a beteg saját csontját kell felhasználni.

Nem utolsó sorban meg kell említenünk, hogy mivel a xenogén anyagok mikroszerkezete és mechanikai tulajdonságai nagy mértékben hasonlítanak az emberi csontokéihoz, a műtétet követően könnyebben beépülnek a szervezetbe. Emellett porózusak is, ami azt jelenti, hogy „lyukacsos” a szerkezetük, ennek köszönhetően a vérerek és a sejtek könnyen bejutnak a csontba, elősegítve ezzel a gyógyulást és a csont újjáépülését.

Kapcsolódó bejegyzések

Mindenkinek van, de mindenkinek más: mi az a mikrobiom, és hogyan hat az életünkre?

A testüregeink, a bélrendszerünk és a bőrünk milliárdnyi mikrobának ad otthont, a fenntartásból pedig ők is bőven kiveszik a részüket. Becsüljük meg őket!

Mik a xenogén csontpótlók hátrányai?

Mint minden esetben, itt is két oldala van az éremnek. Lássuk tehát a szarvasmarhákból származó fogak hátrányait.

Hosszú az átépülési idő, sok ideig tart, amíg a szervezet teljesen megszokja az új szövetet. Ezentúl itt is felmerül a kilökődés kockázata, ami azonban ritka. Ebben az esetben a szervezet nem képes befogadni az állati eredetű anyagot. A hátrányok közé sorolhatók az etikai és a vallási kérdések is, amikor is a páciens elvből elutasítja az állati eredetű anyagok használatát.

Összefoglalás

A xenogén csontpótlók tehát különösen érdekesek, mivel állati csontszövetből készülnek, és biokompatibilitásuk miatt jól integrálódnak az emberi szervezetbe, bár lassabban épülnek be, mint más típusok. Alkalmazásuk során a csontpótló anyagot beültetik, amely idővel részben vagy teljesen beépül az újonnan képződött csontba, támogatva a fogászati implantátumok és más fogászati kezelések sikerét.

Kijelenthetjük, hogy az orvostudomány mindig előrukkol valami megoldással, amelyre a legvadabb álmunkban sem gondolnánk, és amely segítheti az életünket vagy az utánunk következő generációkét.