A fenntartható fejlődésről sok szó esik, de arról, hogy a jólétünk mennyiben fenntartható, jóval kevesebb szót ejtünk. Egy fenntarthatóbb világ eléréséhez mind a környezetterhelésünket, mind a fogyasztásunkat radikálisan csökkentenünk kell, ez pedig jólétünket is csökkentheti, de vajon ezzel jóllétünk is csorbul?
Fajzi György pszichológus szerint ma még nem az erős fenntarthatóság világában, hanem a gyenge fenntarthatóság rendszerében élünk, amely már nem a gazdaság alrendszereként tekint a környezetre, a társadalomra és a többi alrendszerre, viszont még mindig domináns tényező benne például a fogyasztás.
Ezen a héten zajlik a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferenciája. Ennek keretében a Greendexen is bemutatunk néhány előadást.
Az erős fenntarthatóságban a fogyasztás mai szintje már nem lesz tartható, ez pedig felvetheti a kérdést, hogy a mai értelemben vett jólétünk hiánya miben befolyásolja majd jóllétünket. A szakember szerint ehhez meg kell vizsgálni azt, hogy a jóllét és a gazdasági növekedés között milyen összefüggés van. A pszichológus szerint számos olyan kutatás zajlott már, mely rávilágított arra, hogy a jövedelem folyamatos emelkedése egy ponton túl nem okoz nagyobb boldogságot. Ez az úgynevezett Easterlin-paradoxon.
A szubjektív jóllét egy olyan mutató, mely tartalmazza az egyén saját életéről alkotott minden pozitív és negatív értékelését, illetve a mindennapi életre adott érzelmi válaszait, amilyen például az élettel való elégedettség vagy a boldogság
– határozta meg a fogalmat a pszichológus.
Az előadásából kiderül, hogy az emberi gondolkodás alapvetően szűk körű és rövid távú, így döntéseink többségét is alapvetően csak a közeljövővel és a hozzánk közel álló emberekkel kapcsolatban hozzuk meg. Ezzel párhuzamosan a számunkra kellemetlen gondolatokat nagyon gyakran kizárjuk (mint amilyen például a klímaváltozással való szembenézés lenne) egyfajta énvédő mechanizmusként ahelyett, hogy a viselkedésünket változtatnánk meg.
Fajzi szerint viszont az erős fenntarthatóság felé való törekvés nem kell, hogy szükségszerűen csökkentse a jóllétünket. Ebben segíthet az is, ha a boldogságot olyan dolgoktól várjuk, melyek nem materiális alapúak. A szakember szerint fontos, hogy a felszínes külső értékek helyett a belső értékeket erősítsük magunkban, ezzel kiépítve az anyagiassággal szembeni ellenállóképességet.
