Lélegzetelállító, vadregényes és páratlan ökoszisztémával rendelkező ártéri erdő dús vadvilággal, úszkáló szarvasokkal és különleges vízimadarakkal. Ismerjük meg a Gemenci erdő sokszínű növény- és állatvilágát, az itt található látnivalókat, valamint a különböző program- és szálláslehetőségeket!

A Gemenci erdő vagy Gemenc Magyarország középső részének déli határán, a Duna mentén található ártéri erdő. Jelentős része 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Területe mintegy 180 négyzetkilométer, természetvédelmi szempontból a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik. Nemcsak hazánkban, hanem Európában is a Gemenci erdő a legnagyobb kiterjedésű ártéri erdő.

A Gemenc legnagyobb része a Duna jobb partján fekszik, de ide tartoznak a mintegy 30 kilométer hosszú Dunai szakasz szigetei, valamint a bal parton található galériaerdők is Dusnok déli részétől Bátmonostorig. A térség csekély szintesése miatt a Duna itt erősen lelassul, aminek köszönhetően számos, természetes módon kialakult holtág és sziget is található a Gemenci erdő területén.

A Gemenc régen

A Duna 150 évvel ezelőtti szabályozásáig szinte minden áradásával megváltoztatta a medrét és a kanyarulatait, így egészen a 20. század elejéig nem volt összefüggő erdő a területen. Árvizes időszakokban a halászat jelentette a legfőbb bevételt az itt élők számára, illetve mellette előszeretettel gyűjtötték a vízimadarak tojásait, a daru és a kócsag tollát, teknőst, piócát, kagylót fogtak, a vadat pedig hurokkal ejtették el.

A Gemenc területén kiterjedt gyümölcstermesztés és méhészet is folyt, legnagyobb hasznot pedig a legeltető állattartás hozott. Szilaj és félszilaj körülmények között tartották a marhát, a lovat, a birkát, a disznót.

A régi Gemenc részei:

• Felső-Gemenc és Alsó-Gemenc, melyek együttesen alkották a Nagy-Gemencet;
• Kis-Gemenc, amely ma is az egyik legvadregényesebb ártéri erdő.

Programok és látnivalók a Gemenci erdőben

Ez a páratlan adottságokban bővelkedő terület számos lehetőséget tartogat az idelátogatók számára akár a földön, akár a vízen szeretnék megcsodálni az ártéri erdő varázslatos világát.

Pörbölyi Ökoturisztikai Központ

Az ártéri erdő felfedezéséhez a legjobb kiindulópont a Pörböly település határában található Ökoturisztikai Központ. A létesítmény mindennap 8:00-tól 18:00-ig tart nyitva, ahol parkoló, mosdóhelyiség, játszótér, különböző kiállítások és egy gímszarvasok és vaddisznók lakta vadmegfigyelő várják a látogatókat.

Itt van a végállomása a gemenci erdei vasútnak, hazánk egyetlen ártéri erdészeti kisvasútjának is, mely 30 kilométer hosszan, a Duna és a Sió medrét követve halad végig a Gemenci erdőben Pörböly és Malomtető között. A szerelvényen kerékpárt, illetve kajakot és kenut is lehet szállítani.

Gemenci szabadidőközpont

A Sötétvölgy Szabadidőközpont a Szekszárd melletti festői szépségű parkerdőben található. A komplexum többfunkciós fogadóépülettel, a tóparton családi piknikréttel és játszótérrel várja a látogatókat.

Akik túrabakancsot húznának

A területen számos kijelölt túraútvonal található, valamint itt halad át az alföldi kéktúra egyik szakasza is. A hosszabb-rövidebb túrákat több tanösvény színesíti, melyeken kihelyezett táblák segítségével ismerhetjük meg alaposabban az ott élő állat- és növényvilágot, a táj kialakulásának történetét, valamint az erdő- és vadgazdálkodás múltját és jelenét. 

Kirándulásink során fontos, hogy ne térjünk le a kijelölt utakról, ugyanis ezek sokszor szigorúan védett területek mellett haladnak!

Vadvizeken evezve

Különleges szemszögből csodálhatjuk meg az ártéri erdő páratlan világát, ha az ott keresztülfolyó vizeken evezve tesszük mindezt, mintha csak egy Dél-Amerikai őserdőben lennénk. Kezdő, haladó evezők és akár csoportok számára is indulnak vezetett vízi túrák az egyórás időtartamtól a fél-egész napos evezésen át a többnapos sátorozós programokig.

Két keréken

A kerékpáros túrázók egyik kedvelt útvonala egy körülbelül 80 kilométer hosszú kör, mely a Pörböly – Baja – Szent László híd – Keselyűs – Pörböly útvonalon halad végig. Saját bringa híján az Ökoturisztikai Centrumban és a Karapancsai Kastélyban is bérelhető kerékpár.

Egyéb látnivalók

Ottjártunkkor mindenképpen érdemes ellátogatni a Monarchia korabeli, ódon hangulatú Karapancsai Kastély és Major komplexumba, amely szállásként és teljeskörű szolgáltatást nyújtó turistaközpontként is funkcionál.

A Gemencben található madárvilágban a Sáros-tó partján álló madármegfigyelő toronyból gyönyörködhetünk, túránk során pedig érdemes megpihenni a szekszárdi fafaragó, Törő György által készített Szomfova – Asszonyfalva emlékhelynél.

Ha felülről szeretnénk megcsodálni a Gemenci erdőt és a környékbeli tájat, akkor ezt a Szekszárdi-dombság lemagasabb pontján található mintegy 20 méter magas Bati-kereszt kilátóban tehetjük meg.

Szarvasbőgés a Gemenci erdőben

Különleges élmény az erdők királyának a nyárvégi, őszi erdők csendjét megtörő nászénekét a Gemencben átélni. A szervezett túrák alkalmával a látogatók csendben sétálgatva vagy a tisztásokon ülve hallgathatják, ahogy a szerelemittas bikák a hangjukat hallatják. A program vacsorával együtt is választható, ám érdemes mielőbb bejelentkezni, mert a férőhelyek száma korlátozott.

Megközelítés és szállások

Gépjárművel vagy a Sötétvölgyi Szabadidőközpontba, vagy a Pörbölyi Ökoturisztikai Központba érdemes érkeznünk, mindkét célállomás megközelíthető az M6-os autópályáról. Tömegközlekedéssel Szekszárdig, onnan pedig helyközi busszal Sötétvölgyig utazzunk, a Gemenci Állami Erdei Vasút pörbölyi végállomását pedig vasúton a Kiskunhalas–Baja–Bátaszék vonalon érhetjük el, helyközi buszjárattal a Pörböly, Vasúti átjáró megállónál kell leszállni.

Szálláslehetőségek

Többnapos kirándulás esetén többféle szállás közül is választhatunk. Megszállhatunk a fentebb említett Karapancsai Kastélyban, az Ökoturisztikai Központban, az Erdei Iskolában, a Faházban, valamint a családias hangulatú vendégházakban is. Arra érdemes odafigyelni, hogy néhány szállóhely szezonális, és csak a turisztikai szezonban, március 15-e és augusztus 15-e között) működik.

Mielőtt útnak indulunk

Indulás előtt mindenképpen érdemes az aktuális helyzetről tájékozódni, ugyanis néhány esetben erdőlátogatási korlátozást vagy akár teljes tilalmat is elrendelhetnek. Korlátozás léphet életbe például agancshullatás vagy a vaddisznók fialása idején annak érdekében, hogy az ott élő állatok sebezhetőbb időszakaiban kirándulók ne zavarhassák őket. A balesetek elkerülése végett korlátozást vezetnek be vad- és erdőgazdálkodási tevékenységek idején is.

Teljes erdőlátogatási tilalmat általában az árvizek idején rendelnek el, ilyenkor mind a szárazföldön, mind a vizeken tilos a kirándulás.

Fontos, hogy a túránkra megfelelő ruházatban és cipőben induljunk el, valamint nyáron semmiképpen se hagyjuk otthon a szúnyogriasztó spray-t!

Gemenc növény- és állatvilága

A Gemenci-erdő rendkívüli fajgazdagsága a területet átszelő számos mellékág és holtág éltető erejének köszönhető: a sűrű és változatos növényzet kiváló élőhelyül szolgál megannyi állat számára a picinyke rovaroktól a madarakon át egészen a nagyvadakig.

A Gemenci erdő növényzete

A víz és a szárazföld találkozásának köszönhetően a területen igen változatos növénytársulások találhatók. A terület fekvésének magasságától függően különböző fűzfafélék, mocsári kocsányos tölgy, magyar kőris, szil, valamint fehér, fekete és szürke nyárfák alkotják a sűrű erdőket.

A Gemenci erdőben a cserjeszint is nagyon gazdag: galagonya- és szederbokrok, illetve a ritkábban víz alá kerülő részeken a fekete galagonya a legjellemzők cserjefajták.

 A ma már védettség alatt álló sulyom (más nevein vízi dió, vízi gesztenye, istennyila stb.) is megtalálható a területen, a sulyomtermő tavak nevét őrzi a Kis-Gemencben található Sulymos-tó is. A növény termését régen előszeretettel fogyasztották csemegeként főzve vagy sütve, valamint a népi gyógyászatban szorulás ellen alkalmazták.

Tudtad? A Gemencben, a Móricz-Duna partján található csomoros fekete nyár hazánk legnagyobb kerületű fája. A Pörbölyi Titán névre keresztelt körülbelül 100 éves matuzsálem mellmagasságban mért kerülete több mint 12 méter.

Csodálatos állatvilága

A sűrű és változatos, sok helyen az ember által járhatatlan növényzetnek és az életet adó – néha pedig elvevő – víznek köszönhetően a Gemenci erdő állatvilága rendkívül egyed- és fajgazdag.

A gemenci szarvas

Méltán híres a Gemenci erdőben található gímszarvas-állomány, ugyanis a területen élnek hazánkban a legszebb, legnagyobb trófeákat növesztő gímszarvasbikák. Azt azonban kevesen tudják, hogy 200 évvel ezelőtt csak elvétve élt a területen az erdők királya, ugyanis az erdő akkori tagoltsága, a rendszeres árvizek, a haszonállatok legeltetése, valamint a farkasok számottevő jelenléte miatt nemigen tudtak megtelepedni. Az élőhely feltételei csak a folyamszabályozás után váltak a nagyvad számára ideálisakká, így a 20. század eleje óta egyre növekvő erdőterületen egyre nagyobbra duzzadhatott a gímszarvasok létszáma is.

A világrekorder gímszarvasok mellett szép számban jelen van az őz és a vaddisznó is, az apróvadak közül a róka, a borz, a nyest, a nyuszt, a mókus, a vidra, a hód és a vadmacska is megtalálható a területen.

A Gemenci erdő madárállománya is páratlan: kócsag, bakcsó, szürke gémek, fekete harkály, réti sas, barna kánya, kerecsensólyom, baglyok és énekesmadarak fészkelnek előszeretettel a területen.

Fekete gólyák a Gemencben

Európa-szerte itt található a fokozottan védett fekete gólyák által legsűrűbben lakott terület, valamint az országban számon tartott körülbelül 400 pár fekete gólyából is 40 a Gemenci erdőben fészkel. A madár rendkívül érzékeny az emberi zavarásra, így különösen fontos, hogy fészkelésük háborítatlan környezetben történjen. A fekete gólyák és a Gemenc lenyűgöző élővilágát mutatja be a Gemenc – Árterek világa című csodálatos alkotás is, melyből a gólyák mellett a terület számos más élőlényét is megismerhetjük.

Összegezve: A Gemenci erdőnek a víz és a szárazföld találkozásának köszönhetően igen változatos és gazdag az élővilága. A természet páratlan szépségét akár túrázva, akár kerékpáron, akár a vizeken evezve is megcsodálhatják, ha ellátogatunk ide.

Kiemelt kép: Canva