Előző cikkünkben a menyét és a hölgymenyét közti különbségnek jártunk utána, most pedig a menyétfélék családjánál maradva újabb két, egymáshoz igen hasonló fajt mutatunk be.

A kőnyest

Ő nem más, mint a hivatalosan is nyest (Martes foina) névre hallgató, a menyétfélék családjába és a rozsomákformák alcsaládjába tartozó kisragadozó. Elterjedési területe az európai lombullató erdők zónája, valamint a dél-ázsiai sztyeppék, így hazánkban is megtalálható. A faj eredendően erdei életmódú, ám igen jól alkalmazkodott az emberi környezethez is, gyakran költözik települések környékére, és előszeretettel telepszik meg az épületekben, akár a padlásokon is.

Kapcsolódó bejegyzések

A ravasz, a torkos és a négy bandita: hívatlan ragadozók a városban és a kertben

Előfordul, hogy hívatlan vendégek jelennek meg a kertünkben: nyestek, menyétek, nyusztok, görények, menyétek és rókák. Sorravesszük, milyen módszerekkel védekezhetünk ellenük.

Karcsú állat, szőrzete barna, testhossza 38–50 centiméter, farkának hossza 22–30 centiméter, súlya 1,1 és 2,2 kg között mozog. A hímek nagyobbak a nőstényeknél. Mellfoltja fehér, és H-mintában lenyúlik a mellső lábakra is, füle kerek, orra hússzínű, talppárnái szőrtelenek. Nem szívesen mászik fára, jellemzően földközelben tartózkodik.

Mindenevő¹ állat, előszeretettel fogyasztja a nála kisebb emlősöket, rágcsálókat (például mezei pockot, egeret), de elkapja a madarakat is, valamint igen kedveli a tojást és a cukros gyümölcsöket is. Ritkán akár sünt és vakondot is zsákmányol.

Az emberhez adaptálódott életmódja miatt a rókához hasonlóan a baromfiudvarban okoz károkat – tojást lop, elpusztítja a baromfit –, így aztán kellemetlen perceket szerezhet nekünk. A károkon kívül akár életveszélyes helyzeteket is előidézhet, ha beköltözik a gépjármű motorterébe, és szétrágja a kábeleket.

Egyes feltételezések szerint a nyestek csupán szórakozásból rágják szét a gépjárműben található vezetékeket és a motorháztető szigetelését. Más nézetek szerint viszont vetélytárs szagát érzik az autónkon, miután itt-ott parkoltunk vele, és territoriális faj lévén rombolással igyekeznek a szagot eltüntetni.

A fanyest

Ő pedig nem más, mint a nyuszt (Martes martes). Ez a faj² szintén a menyétfélék családjába és a rozsomákformák alcsaládjába tartozik. Angliát és az Ibériai-, valamint a Balkán-félsziget déli részeit kivéve az összes erdei élőhelyen megtalálható egész Európában, így hazánkban is. Rendkívül ügyesen mászik fel a fákra, és mozog a lombkoronákban.

Külső megjelenésében, méretében, súlyában és szőrének színében nagyon hasonlít a nyestre, ám a nyusztnak sárgás a mellfoltja, amely nem nyúlik le a mellső lábaira. Emellett a füle is hegyesebb közeli rokonáénál, valamint a talppárnáit is szőr borítja. Tápláléka főként erdei rágcsálókból, mókusokból, madártojásokból, fiókákból és rovarokból áll.

Erdei életmódja miatt nemigen kerül az ember szeme elé, sőt, el is kerüli a településeket. Hazánkban a nyesttel ellentétben védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 forint.

A minket körülvevő élővilág minél pontosabb ismerete kiemelten fontos annak védelme érdekében is. Az idén második alkalommal megrendezésre került Planet Budapest a Your Planet kiállításon keresztül mutatta be az érdeklődőknek azt az utat, melynek segítségével gyermekeink számára egy élhetőbb bolygót hagyhatunk hátra.

1., 2. Náhlik András: Vadászati ismeretek. Szaktudás Kiadó Ház, 2011.

Kiemelt kép: Canva