Egy teljes őszi kutatóhetet szánt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az aprócska és igen ritka magyar szöcskeegér vizsgálatának a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben. A kutatásba egyéb kutatócsoportok mellett a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület és a Magyar Természettudományi Múzeum is bekapcsolódott.
A programot az Európai Unió és az Agrárminisztérium is támogatja a Grassland-Hu Life projekten keresztül, mely eseményről a boon.hu korábban már hírt adott. A lap a múzeum kutatójával most annak próbált meg utánajárni, hogy vajon miért kedveli ennyire az állatka a Borsodi-Mezőséget.
Kapcsolódó bejegyzések
Egér van a házamban!
Többféle rágcsáló is beköltözhet télire a házunkba, így különböztethetjük meg őket.
Zavartalan élőhely
Bár sokfelé előfordulnak olyan élőhelyek, ahol adottak a magyar szöcskeegér életfeltételei, ilyen például a Hortobágy, vagy a Kiskunság, de ennek ellenére csak a Borsodi-Mezőségben maradt fent az egérfaj populációja. A jelenség okát nem könnyű megválaszolni.
– nyilatkozta dr. Cserkész Tamás, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója.
A szakember szerint valószínűleg azért alakulhatott így, mert itt a szöcskeegerek viszonylag zavartalanul tudnak élni. Dr. Cserkész Tamás azt is elmondta, hogy a Borsodi-Mezőségben mindig voltak olyan élőhely maradványok, amelyek megfelelőek a faj számára, ráadásul időnként olyan mennyiségű csapadék zúdul le a területre, hogy hetekre vagy akár hónapokra megközelíthetetlenné válik.
Kapcsolódó bejegyzések
Ha nincs otthon a macska, cincognak az egerek?
Sokak életét megkeseríthetik a hívatlan vendégekként megjelenő egér- és patkánycsaládok. Cikkünkben a megelőzésről és a méregmentes megoldásokról készítettünk összefoglalót.
Ennek következtében fennmaradnak olyan élőhelyfoltok, amelyeket nem tudnak kaszálni, az egerek viszont éppen ezt kedvelik. Amióta pedig a terület tájvédelmi körzetként védett státuszt kapott, a természetvédelmi cél a fontosabb, így például azt is meg lehet határozni, hogy bizonyos részeket ne kaszáljanak le a szöcskeegér jelenléte miatt.
Forrás: boon.hu
Fokozottan védettek
A tavalyi aszály megtizedelte a populációt, de ez természetes folyamat.
„A magyar szöcskeegér vizsgálata már 2006 óta folyik a Borsodi-Mezőségben, amely egyébként más rágcsálók élőhelye is. Mindig azonos időben és helyen teszünk ki élve fogó csapdákat. Mivel a faj fokozottan védett, egy „nemzeti kincs”, az egyedek természetvédelmi értéke 1 millió forint, ezért nagyon kell rájuk vigyázni. Az utóbbi időben csökkent az állomány, de ez remélhetőleg nem utal különösebb problémára, hanem természetes folyamat része. A rágcsálókra jellemző, hogy az időjárás változásaival szélsőségesen ingadozik az egyedszámuk. A mostani csökkenés valószínűleg a tavalyi aszálynak tudható be. A felmérések alapján kétezer és ötezer közöttire tehető a számuk a Borsodi-Mezőségben” – számolt be a múzeum kutatója.
Tervezik a szaporításukat
Dr. Cserkész Tamás elmondta, hogy a fajnak több különlegessége is van. Az állatkák nagyon szelídek, nem félnek az embertől, ha kézbe vesszük őket, viszont a szabad természetben ritkán láthatók. Bár a legtöbb fotón egy növény szárán vagy virágzatán látható a picike állat, ez kevésbé természetes állapot, ugyanis valójában a földön mozognak és földbe vájt odúban élnek, ahol viszont nehéz lenne látványos fotót készíteni róluk.
„Küllemükben feltűnő, hogy a farokhosszuk nagyobb, mint a testük és a hátuk közepén egy világos szegéllyel határolt sötét sáv húzódik. Könnyen összetéveszthetők a nagyon gyakori pirókegerekkel, amelyeknek szintén csík fut a hátukon, de az alapszínezetük gesztenyebarna. Emellett a szöcskeegerek táplálkozása is különleges, mert rágcsáló voltuk ellenére leginkább rovarokat fogyasztanak. Továbbá a többi rágcsálóval ellentétben évente csak egyszer fialnak és négy-öt utódot hoznak a világra.”- tette hozzá.
Kapcsolódó bejegyzések
Kinek jó, hogy idén sok a pocok?
Vannak évek, amikor szinte keresni kell ezeket az apróságokat, máskor pedig nem győzzük kerülgetni őket. Mi ennek az oka?
A jövőben szeretnénk szaporítani és más, számukra megfelelő élőhelyre is telepíteni őket. Eddig fogságban egyetlen egyszer szaporodtak, a Fővárosi Állat- és Növénykertben, mely intézménnyel ennek kapcsán jelenleg is együttműködésben állunk
– árulta el a szakember.
