A CRISPR génszerkesztési technika egyre elterjedtebb, de közben rengeteg vita övezni. Most azonban a növények egy olyan tulajdonságát érősítenék fel általa, mely minden bizonnyal a hasznunkra lehetne. A Qubit számolt be a MIT Technology Review cikke alapján arról, hogy a CRISPR/Cas9 génszerkesztési módszer kifejlesztéséért 2020-ban kémiai Nobel-díjjal jutalmazott Jennifer Doudna kutatócsoportja ilyen irányú kísérletekbe kezdett.
Az Innovative Genomics Institute (IGI) nevű kutatócsoport elképzelése szerint mezőgazdasági haszonnövényekkel lehetne eredményesen nagy mennyiségű szén-dioxidot eltávolítani a légkörből. Ahogy az IGI ügyvezető igazgatója Brad Ringeisen mondja, bár a fák sok tekintetben megfelelőbbek lehetnének a célra, most kulcsfontosságú az időtényező, az erdőkkel szemben pedig a gabonák gyorsan nőnek.
A kutatók elképzelései szerint a génszerkesztéssel a fotoszintézis folyamatába nyúlnának bele, hogy a növények gyorsabban növekedhessenek.
– írja a Qubit
A fotoszintézis folyamatának módosítása mellett azt a problémát is meg kell oldani, hogy a már megkötött szén-dioxid később ne kerüljön vissza a levegőbe. Elsősorban a talajban szeretnék azt tárolni, ehhez pedig úgy próbálják módosítani a növényeket, hogy azok minél hosszabb és mélyebbre nyúló gyökérrendszert fejlesszenek. Ezek azután is a talajban maradnak, hogy a növények elpusztulnak.
Azt persze a kutatók is bevallották, hogy az előttük álló feladat óriási, de talán ezen az úton is érdemes elindulni, hiszen úgy tűnik, a kibocsátásunkat egyelőre képtelenek vagyunk visszafogni.