Küszöbön az európai GMO-szabályozás lazítása, ami a fenntarthatóság és a fogyasztói jogok szempontjából is rossz hír
2021. április 29-én az Európai Bizottság új jelentést tett közzé, amely a génmódosított (GMO) és a génszerkesztett szervezetekre vonatkozó, jelenleg érvényben lévő szabályozás felülvizsgálatát szorgalmazza. A jelentés erős lazítást sejtet, ami azt eredményezheti, hogy bizonyos génszerkesztéssel előállított mezőgazdasági növények kikerülhetnek a GMO-szabályozás hatálya alól, így a továbbiakban nem minősülnek majd GMO-nak. Ezzel a változással megszűnhet a jelölési és a nyomon követhetőségi kötelezettség, és jelentősen lazulhatnak a rájuk vonatkozó kockázatértékelési és élelmiszer-biztonsági előírások.
Kapcsolódó bejegyzések
Mérlegen a GMO-k: kell-e tartanunk tőlük?
Körüljárjuk, amit a génszerkesztésről és a rájuk vonatkozó szabályozásról tudunk, hiszen hamarosan jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Fontos tudni, hányadán állunk velük, károsak-e az egészségünkre és a környezetünkre. Arra is megpróbálunk választ találni, hogy a génszerkesztés lehetséges elterjedése miért osztja meg a közvéleményt.
Már a jelentés hivatalos megjelenése előtt 162 civil szervezet, gazdálkodó és üzleti vállalkozás fordult tiltakozásul nyílt levélben az Európai Bizottság elnökéhez. Azt kérték, hogy a génszerkesztett organizmusokat továbbra is a meglévő GMO-rendelet szerint szabályozzák. Ennek oka, hogy a szóban forgó technológia alkalmazásának, valamit a környezetbe és az élelmiszerláncba történő kibocsátásának messzemenő és részleteiben nem ismert hatásai lehetnek. A nyílt levelet 6 magyarországi szervezet is aláírta.
A génszerkesztés is génmódosítás?
A génszerkesztés és a génmódosítás ugyan technológiai oldalról nézve két egymástól lényegesen eltérő folyamat, élelmiszer- és környezetbiztonsági, valamint termesztéstechnológiai szempontból már korántsem ennyire egyértelmű a különbség.
Annak ellenére, hogy a génszerkesztési módszerek valóban sokkal fejlettebbek a korábbi transzgén technológiáknál, a génszerkesztéssel létrehozott szervezetek klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban várható szerepe vagy környezetbe való kibocsátásuk kockázata nagyon hasonló a régi GMO-kéhoz. Igaz, hogy a génszerkesztés célzottabb örökítőanyag-módosítást tesz lehetővé. Az is igaz, hogy nem kerül fajidegen DNS a génszerkesztett szervezetbe. Ezenkívül olyan mutációkat is létre lehet vele hozni, amelyek a korábban elfogadott nemesítési módszerek vagy természetes folyamatok révén is létrejöhettek volna. Mindez mégsem jelenti azt, hogy a génszerkesztés természetes folyamat volna. És azt sem, hogy az akár genomi, akár populációs szinten okozott változások megengednék az ellenőrzés és a kockázatelemzés eltörlését. A génszerkesztés során ugyanis számos nem tervezett mutáció, RNS-variáns vagy másodlagos anyagcseretermék is keletkezik. Az eseményeket és ezek következményeit (például a toxicitást, az allergiát, vagy az ökológiai rendszerekre gyakorolt hatást) minden génszerkesztett szervezet esetében egyedileg szükséges megvizsgálni.
Az új szabályozással alapjaiban változhat meg az eddigi engedélyezési eljárás, amely megfelelő kontrollt biztosított.
A génszerkesztés jelenlegi szabályozása
Az Európai Unióban az 1829/2003/EK rendelet értelmében azok az élelmiszerek és takarmányok, amelyek 0,9%-nál nagyobb mennyiségben tartalmaznak GMO-szervezeteket vagy ezek származékait, jelenleg jelöléskötelesek. Termesztésük engedélyhez, fajtaregisztrációjuk pedig biológiai és környezeti kockázatértékeléshez kötött.
Az Európai Bíróság még 2018 júliusában határozott úgy, hogy a „klasszikus GMO”, azaz az idegen fajú génátvitellel járó génmódosítás mellett az in-vitro mutagenezissel – azaz idegen fajból származó DNS, azaz transzgén beépítése nélküli génmódosítással, ún. ciszgenezissel vagy génszerkesztéssel – előállított szervezetek is génmódosított élőlényeknek minősülnek. Ennek következtében engedélyezésük és forgalomba hozataluk is azonos.
Génszerkesztés és GMO-lobbi
Fontos leszögezni, hogy a nem-humán és gyógyszeripari vonatkozású génmódosítás, valamint a génszerkesztés sem pusztán tudományos módszer, hanem a mezőgazdaság, az élelmiszer- és a vegyipar egészére hatást gyakorló és rendkívül gyorsan fejlődő iparág, a biotechnológia alapvető eszköze. A génszerkesztéssel létrehozott szervezetek pedig a GMO-növényekhez hasonlóan piaci értéket képviselő potenciális termékek. A GMO-növények a szabályozásnak, a zöld szervezetek munkájának és az erős fogyasztói elutasításnak köszönhetően nem igazán terjedhettek el Európában. A génszerkesztett növények esetében azonban ez még változhat, hiszen az agrár-biotech cégek régóta dolgoznak a szabályozás lazításán.
A kérdés az, hogy sikerülhet-e a szabályozás lazításával elérni a génszerkesztés terén azt, amit nem sikerült eddig a GMO-k esetében. Az Európai Bizottság jelentéséből most úgy tűnik, sajnos igen.
Génszerkesztés, klímaváltozás és fenntartható mezőgazdaság
Az új jelentés szerint – amely a szabályozás lazítását vetíti előre – a génszerkesztéssel módosított növények termesztése elősegítené a fenntarthatósági célok teljesítését. Ennek ellentmondanak a tudományos eredmények és az a tény is, hogy a világszerte a piacra és a következő öt évben feltételezhetően a termesztésbe is bekerülő 16 génszerkesztéssel előállított fajtajelölt jelentős hányada (6 fajta) a népszerű GMO-fajtákhoz hasonlóan gyomirtószer-rezisztenciát hordoz. A rezisztenciagén az árukapcsolás révén a termelő által hatékonyan használható gyomirtó szer típusát is meghatározza, ugyanakkor a fenntarthatósághoz való kapcsolódása nem igazolt. Így garanciát sem jelent a „Termőföldtől az asztalig” stratégia 50%-os gyomirtószer-csökkentési célkitűzésének megvalósulására.
Két fajtajelölt hordoz ugyan biotikus toleranciát (kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenálló képességet), abiotikus toleranciájú (pl. szárazságot, meleget és sót tűrő) jelölteket egyáltalán nem találni a piacra jutáshoz közeli fázisban lévő génszerkesztett növények között. Ez alapján valójában az sem várható, hogy a génszerkesztett növényeknek a közeljövőben érdemi szerepük lehetne a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
Köztermesztésben lévő génszerkesztett növények
Eddig egyetlen génszerkesztéssel létrehozott mezőgazdasági növény került köztermesztésbe: Amerikában egy herbicidtoleráns repce, a SU Canola. Az Európai Bizottság adatbázisa összesen 426 génszerkesztéssel létrehozott növényt tart nyilván. Ezeknek döntő többsége (409) még kutatási és fejlesztési fázisban van, de távol áll a piacra kerüléstől.
Ezek alapján jogosan merül fel a kérdés: Miért lenne indokolt deregulációt biztosítani a génszerkesztett növények számára?
A jelenlegi európai szabályozás nem tiltja sem a hagyományos, sem az új generációs GMO-k termesztését. A jelenlegi kockázatelemzési, nyomonkövethetőségi és jelölési előírások megtartása azonban kulcsfontosságú. Egyedül ezek biztosíthatják a termelők és a fogyasztók választási szabadságát és az élelmiszer-termelési lánc átláthatóságát.
Génszerkesztés és ökológiai gazdálkodás
A génszerkesztés széles körű mezőgazdasági alkalmazása elsősorban az inputanyag igényes, ipari mezőgazdasági gyakorlathoz és szabadalmi díjakhoz kötött technológiák használatát segítené elő. Ez a folyamat azonban rendkívül hátrányosan érintené a helyi viszonyokhoz adaptált, változatos mezőgazdasági rendszereket és az ökológiai gazdálkodás elterjedését. Amellett, hogy a termesztett növények sokszínűségét is tovább csökkentené.
Az új és lazább – a génszerkesztett szervezetek jelölési kötelezettségét megszüntető – szabályozás amellett, hogy ellehetetlenítené a vásárlók választási szabadságát, és megrendítené az európai élelmiszerekbe vetett bizalmat, komoly problémákat okozna az ökológiai mezőgazdasági szektor számára is. A 2022. január 1-jén életbe lépő, új ökológiai rendelet világosan kimondja: ökológiai gazdálkodásban semmilyen, a természetes folyamatok határait átlépő, sejt szintű beavatkozás nem megengedett. Átláthatóság és megfelelő nyomonkövethetőség nélkül az ökológiai ágazat védtelenül maradna. Nem tudna megfelelni sem a jogszabályi előírásoknak, sem a fogyasztói elvárásoknak.
Habár az európai zöld megállapodás (Green Deal), a „Termőföldtől az asztalig” és a biodiverzitás-stratégiák bevezetése és célszámai (a növényvédőszer-használat 50%-os csökkentése, az ökológiai gazdálkodás részarányának 25%-ra növelése) vita tárgyai Magyarországon is, mégis lényeges előrelépést jelenhetnek a fenntarthatóság szempontjából. Aggasztó ugyanakkor, hogy éppen ezek égisze alatt próbálják az új génszerkesztési eljárások engedélyezését és megfelelő nyomonkövethetőségi kötelezettség nélküli piacra kerülését is elindítani.
Jelenleg ugyanis nincs megfelelő tudományos, etikai vagy jogi indok arra, hogy a génszerkesztett növények kockázatértékelését és nyomonkövethetőségét Európában eltöröljük.
Fotók: canva.com
