Az ENSZ öt éven belül szeretne létrehozni egy olyan, időjárási szélsőségeket előrejelző rendszert, melynek figyelmeztetései a világ minden pontjára képesek elérni. Jelenleg ugyanis a világ népességének nagyjából harmada semmilyen módon nem értesül a várható szélsőséges időjárási eseményekről. Ez az arány Afrikában a 60%-ot is eléri.
Az elmúlt 50 évben átlagosan naponta történt olyan katasztrófa a világon, mely az időjárással, az éghajlattal vagy a vízzel kapcsolatos. A klímaváltozás hatására ráadásul tovább fokozódhatnak majd a szélsőségek, így a katasztrófával fenyegető események száma is nőni fog.
A korai figyelmeztetés és a cselekvés életeket ment. Az előrejelzéseket el kell juttatnunk mindenkihez, és fokoznunk kell az érintettek védekezésre való képességét.
–mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára
A BBC cikke példaként az Egyesült Államokban tavaly pusztító Ida hurrikánt említette, mely a valaha volt legerősebb ilyen vihar volt az országban, azonban a hatékony előrejelzésnek köszönhetően sikerült több 10 ezer embert evakuálni, a halálos áldozatok száma pedig nem érte el a 100-at.
Ezzel szemben 2019-ben Afrika déli vidékén lecsapó Idai ciklon mintegy 1000 ember halálát okozta Mozambikban, Malawiban és Zimbabwéban, és több millióan szorultak humanitárius segítségre. Bár figyelmeztetéseket ott is adtak ki, az információk terjesztése, különösen a vidéki területeken, nem volt hatékony.
Ez elfogadhatatlan, különösen, hogy az éghajlati hatások minden bizonnyal még súlyosabbá válnak.
–tette hozzá Guterres az új terv elindításához készített videónyilatkozatában
Az ENSZ felkérésére a Meteorológiai Világszervezet (WMO) még az év végéig összeállít egy tervet arról, hogyan lehet elérni a kitűzött célokat. Előzetes becslések szerint a rendszer kiépítésének költsége elérheti majd a 1,5 milliárd dollárt. Szakértők szerint az ilyen típusú kiadások nagyon rövid idő alatt megtérülnek gazdaságilag is, persze ennél is fontosabb hogy rengeteg ember életét tudják megmenteni.