A Nature Climate Change című folyóiratban hétfőn megjelent tanulmány összehasonlította a sarki jégolvadás legújabb műholdas megfigyeléseit az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) ötödik értékelő jelentésében felvázolt előrejelzésekkel. Megállapította, hogy a jégtakaró jelenleg 45 százalékkal nagyobb arányban haladja meg a tengerszintet az IPCC központi előrejelzéséhez képest. Ha ez így folytatódik, a két jégtakaró 2100-ra további 17 centiméterrel haladhatja meg a központi előrejelzéseket, ami a jelenleg ismert és kidolgozott lehető legrosszabb forgatókönyv értékeinek felel meg. Ekkora emelkedés megduplázhatja a világ legnagyobb tengerparti városaiban az áradások gyakoriságát is és 44-66 millió ott élő lakost érintene az évszázad végére.
A tanulmány egyik legaggasztóbb következménye mégis az, hogy a jelenlegi tengerszint növekedés már a korábban felvázolt lehető legrosszabb forgató könyvet követi. Emiatt szükség van egy új “legrosszabb forgatókönyvre” annak érdekében, hogy kormányok készek legyenek megtervezni az éghajlat-politikai, az éghajlatváltozás mérséklési és alkalmazkodási stratégiákat. A brit sarkvidéki megfigyelési és modellezési központ (CPOM) vezető kutatója Thomas Slater szerint, ha alábecsüljük a tengerszint jövőbeli emelkedését, akkor a tervezett kormányzati intézkedések elégtelenek lehetnek, és rendkívül sebezhetővé válhatnak a part menti közösségek.
A vártnál nagyobb tengerszint emelkedésben a sarkvidékek olvadásán kívül a kisebb gleccserek eltűnése is közrejátszik, figyelmeztet a Dán Metorológiai Szolgálat kutatója, Ruth Mottram.